Y. L. Peretz: Vénusz és Sulamit (2017)

„Peretz általában népmesékből, hagyományos történetekből és haszid legendákból merítette novellái anyagát, és mindezt modern irodalmi formába öntötte. Sokat írt a szegénységről, a zsidók és nem-zsidók közötti feszültségről, a zsidó és nem-zsidó értékrend és szépségideál különbségéről, a férfiak és nők viszonyáról, a hagyomány és modernitás ellentétéről. ábrázol pszichológiai és társadalmi konfliktusokat, elnyomott nőket, elveszett és tanácstalan szürke kisembereket. Jellegzetessége a kétértelműség, a titokzatosság, a paradoxon. Jól ismerte a kortárs európai irodalmat, ő vezette be a jiddis irodalomba a kortárs, modern európai irodalom fontosabb trendjeit és elemeit – sikeresen ötvözve azokat a zsidó hagyománnyal.”; – részlet a Komoróczy Szonja által írt bevezető tanulmányból.

Ajánlások

“Peretz elbeszélései révén nemcsak a tradicionális zsidó közösségek életébe és gondolkodásába nyerhetünk bepillantást, hanem e közösségek hagyományos életformájának a válságába, a modernizációs törekvésekkel járó konfliktusaikba is. Együttérzéssel átszőtt humora, szociális érzékenysége, népének és kultúrájának féltő szeretete, valamint a világra való nyitottsága a kelet-európai zsidó irodalom kiemelkedő alkotójává teszi.”;

Szántó T. Gábor

„Peretz ismeri az egyszerű zsidó nép lelkét, átérzi fájdalmát, ábrázolni tudja szenvedését és reménykedését. Ismeri a zsidó nő lelkét is, a szegény zsidó asszony fájdalmas és nyomorúságos életét, de ismeri az új zsidó értelmiség meghasonlott lelkét is.”;

Joszef Klausner

„A politikai cionizmust megalapító Theodor Herzl kivételével nem akadt zsidó író, aki közvetlenebb hatást gyakorolt volna a modern zsidóságra, mint Yitskhok Leybush Peretz. Meglehet, Peretz nem hirdetett konkrét politikai programot, mégis próbált olyan utat mutatni zsidó sorstársainak, amely elvezetheti őket a vallástól egy világi zsidó létformához, anélkül, hogy az asszimiláció mocsarába süllyednének.”;

Ruth R.Wisse