Sajtómegjelenések

Országos helytörténeti sétaprogram a zsidóság nyomában

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.gyorplusz.hu/gyor/orszagos-helytorteneti-setaprogram-a-zsidosag-nyomaban/

Videó-interjús helytörténeti sétaprogram indul huszonhárom magyarországi helyszínen a holokauszt emléknapjához kapcsolódóan április 15-e és április 19-e között, helyi pedagógusokkal és intézményekkel együttműködve. Az esemény a zsidóságuk miatt megbélyegzettek deportálásának 80. évfordulója alkalmából a Zachor Alapítvány által szervezett programsorozat része.

A séták egyszerre emlékeznek az áldozatokra és túlélőkre, és ismertetik meg a résztvevőket a zsidó vallással, kultúrával, valamint azzal, hogy az egyes településeken miként jelenik meg a zsidó közösség hiánya. Győrben április 15-én diákok részvételével rendezik meg ezt a programot, amely a tervek szerint a későbbiekben minden érdeklődő előtt nyitott lesz. 

A részletekről Mesterházi Ildikó történelemtanár, a Zachor Alapítvány nagykövete, és Feketéné Kovács Zsuzsa szervezési referens nyilatkozott a Győr+ Rádióban. Íme a beszélgetés:

ORSZÁGOS SÉTAPROGRAM 23 HELYSZÍNEN A HOLOKAUSZT EMLÉKÉRE

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.szombat.org/politika/orszagos-setaprogram-23-helyszinen-a-holokauszt-emlekere

Helytörténeti sétákkal a holokauszt emlékezetének megőrzéséért – rendhagyó, országos sétaprogram a Zachor Alapítvány szervezésében

Videó-interjús helytörténeti sétaprogram indul 23 magyarországi helyszínen a holokauszt emléknapjához kapcsolódóan 2024. április 15-e és 2024. április 19-e között. Az esemény a zsidóságuk miatt megbélyegzettek deportálásának 80. évfordulója alkalmából a Zachor Alapítvány által szervezett programsorozat része.

A 23 településen zajló eseménysorozat programjában szereplő helyszíneken önállóan és/vagy vezetett sétákon vehetnek részt az érdeklődők.

A helytörténeti séták során a résztvevők helyi túlélők és szemtanúk videós visszaemlékezései és más források segítségével betekintést nyernek a zsidó vallás és kultúra világába, megismerhetik a vészkorszak helyi történetét és elgondolkodhatnak a helyi zsidó közösség elpusztításával keletkezett társadalmi veszteségen. A helyi vonatkozású videóinterjúk segítségével betekintést nyerhetnek az egykor a településen élő zsidó emberek személyes történeteibe, és tudhatnak meg többet az egykori zsidó közösség múltjáról és jelenéről.

Az esemény létrejöttében a helyi pedagógusok és intézmények, elsősorban a Zachor Alapítvány nagykövetei jelentős szerepet vállalnak.

„Egy-egy évforduló lehetőséget biztosít számunkra, hogy közösen emlékezzünk meg fontos eseményről. Az Országos helytörténeti sétaprogram egy ilyen lehetőség. A közösség ereje megmutatkozhat abban is, hogy az ország különböző településein egyszerre vezetünk sétákat” – vélekedik Mesterházi Ildikó, a Zachor Alapítvány győri nagykövete, aki az 5 napos eseménysorozat alatt több sétát is vezet a városban.

#IWalk #ThisIsMyWalk – helytörténeti sétákkal a holokauszt emlékezetének megőrzéséért

Az IWalk program a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány digitális oktatási programja, melyet Magyarországon a Zachor Alapítvány valósít meg.

Az önálló séták az ingyenesen elérhető telefonos alkalmazás (IWalk- USC Shoah Foundation) segítségével járhatók végig. Az applikáció használata során reflektív, elgondolkodtató kérdések segítik a téma megvitatását, feldolgozását.

A programban részvevő helyszínek: Abaújszántó, Aszód, Baja, Balatonboglár, Bácsalmás, Békéscsaba, Bodrogkeresztúr, Budapest, Hódmezővásárhely, Győr, Kecskemét, Keszthely, Kisvárda, Mád, Mátészalka, Nagykanizsa, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Vecsés.

A programról és a helyszínekről további információ található a sétaprogram Facebook eseményében: https://www.facebook.com/events/323486616988892

A holokauszt témakörében tartottak előadást a gyulai Erkel-gimnáziumban

Varga Zoltán videóriportja

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.gyulaihirlap.hu/153377-nagykoveti-latogatas-az-erkel-gimnaziumban

A Zachor Alapítvány hódmezővásárhelyi nagykövete tartott rendhagyó tanórát a diákoknak, majd előadást az intézmény pedagógusainak és az érdeklődőknek az Erkel Ferenc-gimnáziumban a holokauszt témakörében. 

Auschwitzi tragédiák a képzőművészet nyelvén

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.feol.hu/helyi-kultura/2024/02/auschwitzi-tragediak-a-kepzomuveszet-nyelven-kiallitas-konyvtar-tarlat

Auschwitz-túlélők visszaemlékezései alapján készült képzőművészeti alkotásokból nyílt utazókiállítás az Aranybulla Könyvtárban. A tárlat március 1-jéig látogatható.

Az elfogadhatatlan múltat cipelő generáció, valamint a 21. században élő fiatalok világa kapcsolódik össze a Zachor Alapítvány kezdeményezésére, a Dél-kaliforniai Egyetem USC Soá Alapítvánnyal közösen létrehozott, A művészet az elmondhatatlan tolmácsa című vándorkiállításon, melyet az előttünk álló hónapban a székesfehérvári Aranybulla Könyvtárban láthatnak az érdeklődők.

A tárlat kapcsán elhangzott: az alapítvány minden évben művészeti pályázatot hirdet felső tagozatos és középiskolás tanulók számára január 27-e, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulója alkalmából. A könyvtárban kiállított molinókon a diákok egyedi, Auschwitz-túlélők elbeszélései inspirálta képzőművészeti alkotásait láthatják az érdeklődők. A túlélőkkel készített interjúk részletei a molinókon elhelyezz QR-kódok beolvasásával is elérhetőek.

– A több ezer felvett interjúbeszélgetés fontos oktatási anyagként szolgál nemcsak a holokauszt, hanem az egész 20. századi történelemről való oktatásban, és egyes történelmi helyzetek személyes megélésében, döntési helyzetek megismerésében – fogalmazott Lőrinczy Barbara, a Zachor Alapítvány képviselője.

A kiállítást Gergely Anna muzeológus, történész egy rendhagyó történelemóra keretein belül nyitotta meg.

– Emlékezni és emlékeztetni nemcsak vallási parancsunk, hanem kötelességünk is az emberiség, az emberség, a humanizmus jegyében. Ezt a kiállítási anyagot 2020 és 2022 között készült pályamunkákból állították össze. A 31 alkotásból álló tárlat bemutatja, hogy a holokausztot túlélők visszaemlékezési, tanúságtételei nyomán mi ragadta meg leginkább a jelen kor diákjait, mi az, ami alkotói munkára inspirálta őket – mondta a kiállításról a szakember.

A tárlat megnyitóján prózai és zenés műsorral közreműködtek a Zentai Úti Általános Iskola diákjai. A kiállítás március 1-jéig látogatható az Aranybulla Könyvtár nyitvatartási idejében.

Minden körülmények között embernek maradni: holokauszt túlélők inspirálta kiállítás Gárdonyban

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.feol.hu/helyi-kultura/2024/01/minden-korulmenyek-kozott-embernek-maradni-holokauszt-tulelok-inspiralta-kiallitas-gardonyban

A holokauszt emléknapja előtt érkezett Gárdonyba „A művészet az elmondhatatlan tolmácsa” című kiállítás, amelyen Auschwitz-túlélők visszaemlékezései alapján készült képzőművészeti alkotások láthatók. A tárlaton összekapcsolódik az elfogadhatatlan múltat cipelő generáció, valamint a 21. században élő fiatalok világa.

„Megállok itt a fa tövében,/ lombját zúgatja mérgesen./ Lenyúl egy ág. Nyakonragad?/ nem vagyok gyáva, gyönge sem,/ csak fáradt. Hallgatok. S az ág is/ némán motoz hajamban és ijedten./ Feledni kellene, de én/ soha még semmit sem feledtem…” – többek között ezzel a Radnóti verssel nyílt meg és tíz napig látható a Nemzedékek Házában a Zachor Alapítvány vándorkiállítása, melynek megnyitójára január 15-én, hétfőn este kerülhetett sor. „A művészet az elmondhatatlan tolmácsa” címet kapta az Alapítvány projektje, majd az ebből készült tárlat, melyen a művészeti pályázaton résztvevő diákok olyan képzőművészeti alkotásai láthatók, melyeket Holokauszt-túlélők vallomásai alapján készítettek.

Ocsenás Katalin, a Gárdonyi Géza Könyvtár és Kulturális Központ igazgatója megnyitó beszédében visszaemlékezett az egy évvel korábbi tárlatra:

- Tavaly ilyenkor a Reményi József doni fotós műveiből készült tárlatot installáltunk, melynek ugyanaz az üzenete, mint a mostani kiállításnak: az, hogy minden körülmények között emberek tudunk maradni. A januári időszak tehát nálunk emlékekkel teli: a doni áttörés emléknapjára és a holokauszt emléknapjára is emlékezünk ugyanis – fogalmazott az igazgatónő, kiemelve, hogy a Nemzedékek Házában látható utazókiállításra sok gárdonyi diák érkezik majd az elkövetkezendő tíz napban.

Lőrinczy Barbara, az Alapítvány képviseletében ismertette: a Nemzedékek Házában látható utazó kiállítás a Zachor Alapítvány kezdeményezésére jött létre. Az Alapítvány a Dél-kaliforniai Egyetem USC Soá Alapítványával együttműködve hagyományosan évek óta rendez művészeti pályázatot általános iskola felső tagozatán tanuló és középiskolás diákok számára január 27-e, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadulásának évfordulójára.

- A felállított molinókon diákok képzőművészeti alkotásai láthatók. A pályaműveket holokauszt túlélőkkel és szemtanúkkal készített interjúk inspirálták, melyeket QR-kód beolvasásával, digitális eszközökön tekinthetnek meg a látogatók. A molinókon lévő QR-kódok beolvasásakor videóinterjúkat találunk. Ezek, valamint a további több ezer interjúbeszélgetés fontos oktatási anyagként szolgálnak, nem csak a holokauszt, hanem az egész 20. század történelméről való oktatásban, valamint egyes történelmi helyzetek megélésének, döntési helyzetek megismerésében. A projekt, melynek keretében a kiállításon található alkotások készültek, a művészetet hívja segítségül az információk, érzelmek és reflexiók feldolgozásához, összegzéséhez és kifejezéséhez. Az első utazókiállítást 2017-ben rendezték – árulta el Lőrinczy Barbara, hozzátéve: a molinókon látható egyedi műalkotásokat - melyek lehetnek rajzok, festmények, montázsok vagy videók -, egy-egy holokauszt túlélővel készült videóinterjú inspirálta. A tablókon éppen ezért az alkotások alatt elolvasható a túlélő rövid életrajza, látható a fotója is, hogy minél jobban összekapcsolható legyen az általa inspirált képzőművészeti alkotással.

- A kiállítás megtekintését jó szívvel ajánlom diákcsoportoknak, felnőtteknek is. Pedagógusok számára számos továbbképzést szervez az Alapítvány, amely ingyenesen letölthető applikációt szintén ajánl, melynek segítségével országszerte számos városi sétán vehetnek részt az érdeklődők, betekintést nyerve például a ma már kis létszámú székesfehérvári zsidóság tragédiájába is.

Gergely Anna, székesfehérvári történész, muzeológus előadásában összegezte a zsidóság sorsát, tragédiáját, kiemelve a kiállítást helyszínét, Gárdonyt, ahol huszonöt zsidó személy, továbbá hét, magát nem zsidó vallásúnak tartott, de zsidó származású ember vált a holokauszt áldozatává – és akikről máig nem tudnak semmit. A szakember, aki az USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívuma számára maga is készített interjúkat túlélőkkel, a feol.hu-nak elmondta: az alapítványt Steven Spielberg filmrendező hozta létre 1994-ben, a Schindler listája 1993-as filmje után.

- Az volt a cél, hogy holokauszt túlélőkkel interjúkat készítsenek a világ több mint ötven országában, így Magyarországon is. Több mint 55 ezer videóinterjú készült el az archívum számára. Magam is tagja voltam a magyarországi kutatócsoportnak. Az interjúk inspirálta képeket készítő fiatalok kiállítására 2020 és 2022 közötti pályamunkákból válogatták a szervezők a műveket, összesen harmincegyet.

A kiállításmegnyitó keretét Horváth Árpád népzenész, a Kákics és a Los Andinos zenekar tagja előadása, valamint Béres Enikő diák felolvasása adta.

Konferencia a MEFESZ évfordulóján: 1956 emlékezetéhez generációk együttműködése szükséges

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://u-szeged.hu/sztehirek/2023-oktober/mefesz-emlekmu-koszoruzas-konferencia-2023

„Az 1956-os forradalom és szabadságharc tudományos kutatása, valamint helye az oktatásban” – ezzel a címmel rendezett konferenciát és megemlékezést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakításának 67. évfordulóján a Szegedi Tudományegyetem 1956-os Emlékbizottsága. Az előadások 1956 társadalomtörténeti kutatásaiból kiindulva arra keresték a választ: hogyan kelthető fel a fiatalok figyelme a forradalom története iránt.

A konferenciát Dr. Kiss Tamás, egykori szegedi joghallgató, a MEFESZ egyik kezdeményezője és elnöke, a szervezet ideiglenes szegedi diáktanácsának tagja, a MEFESZ budapesti küldöttje szavai nyitották meg. – Hatvanhét év távlatából – mondta a szegedi egyetemi diákmozgalom ikonikus alakja – 1956 olyan távol került a mai átlagfiataltól, mint amilyen távolinak az én 1953-ban megkezdett egyetemista koromban a deáki kiegyezés tűnt. Pedig, folytatta Kiss Tamás, szükséges lenne, hogy a forradalom emlékezete megosztható legyen a fiatalokkal, hiszen nem elegendő mindössze annyit tudni 1956-ról, hogy „lövöldöztek a pesti srácok”. Az oktatók feladata, hogy 1956 történetével foglalkozzanak, mondta Kiss Tamás Cicerót idézve, miszerint „a történelem az élet tanítómestere”, és a mai fiataloknak is szükségük van arra, hogy tudják, „miből mi következik”.

Prof. Dr. Zakar Péter történész a Szegedi Tudományegyetem vezetése nevében a konferenciát köszöntve felidézte azt az élményt, amikor az 1980-as évek közepén Maléter Pál özvegye, Petőfi S. János, Keresztes Tibor és Cselik Ferenc társaságában meglátogatta a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcelláját. Az 1956-os forradalom utáni megtorlás áldozatainak nyughelye ekkor még bozótos, elhanyagolt temetőrész volt, és a látogatók arra lettek figyelmesek, hogy a környező bokrokból legalább 20 rendőrségi hívó csipog fel, annak jeleként, hogy a hatóság a demonstrációk megelőzése miatt megfigyelte a helyet.

- Úgy éreztem magam – érzékeltette Zakar Péter a helyzet szomorú komikumát –, mint Mészöly Miklósnak abban az esszéjében, amelyben a kádári időszak idején írók gyűltek össze baráti találkozóra egy kertben, és egyikük megkérdezte, hol lehetne pisilni; a kert végében, ott ahol a tökök vannak, irányította hátra a házigazda, de egy perccel később a könnyítés váratlan káromkodást idézett elő, és egy rendőr mászott ki a töklevelek közül.

– Manapság diktatúrának neveznek „politikai rendszereket” – folytatta a történész –, de nem árt tudatosítani, hogy a diktatúra – ez volt. A rendszerváltozás előtt még mindenki tudhatta, hogy miért ment ki megemlékezni 1956-ról, ez fekete-fehér helyzet volt, 1989 után azonban minden összebonyolódott. Kiderült, hogy mindenki ellenálló volt, a kommunisták szublimálódtak és átalakultak mindenféle irányzattá, és ezzel együtt inflálódott az emlékezet is.

Zakar Péter szerint ennek a konferenciának az adja az értékét, hogy az igaz ismereteket csak a generációk összefogásával lehet fenntartani. Akik 1956-ban főszereplők voltak, akik az események tudományos feldolgozásával foglalkoznak, és a fiatalok, akiknek ez már történelem, itt egymásra találnak, és közösen tudják, hogy miért volt világtörténelmi jelentőségű az 1956-os szabadságharc.

A 19. századot kutató történész egyetemi tanár Görgey Artúrnak az 1848-49-es szabadságharc idejéből származó keserű bonmot-jára is felhívta a figyelmet: - Ha kiharcolnánk a szabadságot, az első generáció méltó lenne arra, hogy élvezze, a második már méltatlanná válna, a harmadiktól pedig el kellene venni, mondta Görgey. A megjegyzés keserű, de ráérzett az igazságra: a szabadságot nem elég kivívni, hanem élni és művelni kell, különben elvész – zárta szavait Dr. Zakar Péter.

Előadásában Dr. Jancsák Csaba egyetemi docens, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport vezetője a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) diákszervezetét különböztette meg további három, ugyanezt a nevet viselő szervezettől.

Az első MEFESZ-nek rövidített szervezet a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége volt, amelyet 1945-ben alapítottak. Ez az ernyőszervezet 1946. május 28-29-én Szegeden is tartott országos diákvezetői értekezletet, aminek érdekessége, hogy ebben az időben az egyesület szegedi szervezetét a fiatal Péter László irodalomtörténész, a szegedi egyetem későbbi professzora vezette. A szövetség vezetése azonban a folyamatos politikai nyomás miatt még 1947-ben lemondott, és ekkortól a szervezet már nem képviselte tovább a politikai pluralizmus eszméjét. Az új jelszó az egység lett, amely valójában a kommunista hatalomátvétel fedősztorija volt, és oda vezetett, hogy a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetségét 1948-ban a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ), majd a Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) nyelte el. Ez a DISZ volt az az ifjúsági szervezet, amellyel szemben 1956 októberében a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a valódi MEFESZ megalakult.

Jancsák Csaba szerint az 1945-1948 között működött ernyőszervezettel szemben a Kiss Tamás, Lejtényi András, Tóth Imre és mások nevével fémjelzett, 1956. október 16-án elhatározott, majd október 20-án az Auditorium Maximumban megalapított MEFESZ személyes tagságra alapuló autonóm hallgatói szervezet volt; vagyis nem „egységszervezetként” működött, hanem alulról, a tagság döntéseiből építkezett.

Ez az igazi MEFESZ pedig főként nem volt azonos azzal a diákszervezettel, amelyet az 1956 novemberében megalakuló MSZMP ál-ifjúsági szervezetként működtetett tovább. A MEFESZ vezetői ekkorra már menekülésben voltak, bujkáltak vagy külföldre szöktek, amikor a szervezetet az MSZMP ideiglenes központi bizottsága határozata alapján az ifjúság megtévesztésére használták fel. Ahogy a párt erősödött, az ál-MEFESZ-nek is fogytak a jogai: 1957 februárjában már csak az lehetett tag, aki elismerte az MSZMP-t, április 11-től pedig leállították a tagtoborzást, és „örömmel vetették magukat alá az MSZMP ideiglenes KB határozatának”.

A következő előadásban Dr. Miklós Péter művelődéstörténész, az SZTE JGYPK Művelődéstudományi Tanszék adjunktusa a MEFESZ diáktanácsának egy kevéssé ismert tagja, Putnik Tivadar sorsával érzékeltette, hogy az egyén családi története hogyan befolyásolhat történelmi jelentőségű eseményeket.

Putnik Tivadar újszentiváni kis-középparaszti szerb családba született, de alig kezdte meg tanulmányait a szegedi egyetem bölcsészkarán, 1950 júniusában, a Tito-ellenes propagandakampány kezdetén nemzetisége miatt Tiszaszentimrére internálták és kizárták az egyetemről; csak 1956 őszén vették vissza ismét. Ezzel az előtörténettel jelent meg Putnik Tivadar a MEFESZ alakuló megbeszélésén 1956. október 16-án, ahol kezdetben inkább olyan, a hallgatókat érintő diákjóléti követelések kerültek elő, mint az olcsóbb étel a menzán vagy a lányok kötelező katonai oktatásának eltörlése. Putnik volt az, aki az ülésen felvetette, hogy fogalmazzanak meg politikai követeléseket is mint Rákosi megbüntetése és Nagy Imre kormányra kerülése. Ekkor, az általános lelkesedés közepette fogalmazódott meg a szovjet csapatok kivonulásának követelése is.

Putnik később az októberi eseményekben nem vett részt, fűtőként dolgozott a siketek intézetében, a forradalom leverése után pedig, értesülve arról, hogy keresni fogja a rendőrség, krumplivetés ürügyén családjával átszökött a jugoszláv határon. A családnak ugyanis még a trianoni határ meghúzása óta földje volt a határ másik oldalán, és valószínűleg emiatt nem toloncolták vissza őket. Később a Fórum könyvkiadó alkalmazottja lett, majd 1996-ban halt meg Óbecsén.

Miklós Péter szerint a kommunista rendszert jellemzi, hogy Putnik már 22 éve nem élt Magyarországon, és Jugoszláviában sem foglalkozott politikával, de a magyar állambiztonság még ekkor is számon tartotta mint veszélyes elemet.

A harmadik előadásban Haág Zalán mesteroktató (SZTE JGYPK Mozgóképkultúra Tanszék) a szegedi felsőoktatási intézmények 1956-os forradalom utáni helyzetéről szólva elmondta, hogy az ősszel megszakadt tanév a Szegedi Tudományegyetemen csak 1957. január 14-én, a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pedig két héttel ezután folytatódott. Haág Zalán szerint ennek egyik oka a bizonytalanság és a félelem volt, hogy ismét tömeges deportálások lesznek. Az előadó szerint a kari tanácsüléseken felmerült, hogy a karhatalom zaklatja a hallgatókat, sőt volt, akit kényszerborotválásnak vetettek alá, mivel a szakállviselést forradalmi jelképnek tartotta a hatóság.

1957. március 21-én megalakult a KISZ is, de szervezése nagyon lassan haladt, a hallgatók még úgy is inkább a MEFESZT választották, hogy tudták, már nem a hiteles vezetők vannak az élén. 1957 tavaszára a letartóztatások is tömegessé váltak, Haág Zalán szerint egy belső jelentés azt tartalmazta, hogy a hallgatóknak csak 35 százaléka volt hű a rendszerhez, az 1957. április 4-i kötelező ünnepségen a hallgatók alig fele vett részt, a KISZ-nek pedig még 1958-ban is csak 182 tagja volt. Haág Zalán mesteroktató közölte, hogy a szegedi felsőoktatási intézményekben összesen 260 eljárás indult a forradalmi cselekmények miatt, ezek a Szegedi Tudományegyetem oktatói és hallgatói létszámának 10 százalékát érintették. Végül 22 jogerősen meghozott börtönbüntetés született, közülük a legsúlyosabb ítéletet Perbíró József, a jogi kar dékánhelyettese, a szegedi forradalmi bizottság elnöke szenvedte el, akire az ügyészség halálbüntetést kért, a bíróság pedig másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte (1962-ben amnesztiával szabadult).

A konferencián két előadás hangzott el az 1956-os forradalom oktatási célú megjelenítéséről. Dr. Kiss Gábor Ferenc PhD szakcsoportvezető docens (SZTE JGYPK Regionális Történeti és Honismereti Szakcsoport) azt vizsgálta, hogy a NAT 2020 hon- és népismeret tantárgya melyik témacsoportjaiba illeszthető be a forradalom emlékezete. A tanárképző docense elsősorban a lokális események emlékeit emelte ki, amelyek fontosak a közönségnek, hiszen saját környezetükben zajlottak. Ezeket a történeteket úgy lehet még közelebb hozni a fiatalokhoz, mondta Kiss Gábor Ferenc, ha a családok 1956-os emlékei felől közelítenek hozzájuk.

Lévainé Dr. Kovács Mariann, a Zachor Alapítvány szegedi nagykövete ehhez kapcsolódó jó gyakorlatként mutatta be az alapítvány videóinterjúin alapuló IWalk digitális helytörténeti sétáit és iWitness digitális tananyagplatformját. Az előadó "A szegedi szikra" - az 1956-os forradalom Szegeden című, hat megállóból álló sétájának oktatási célú felhasználását közelebbről is elemezte. Ebben a 3. megálló a Göncz Árpád sétányon lévő 1956-os MEFESZ-emlékmű, amelyet Kovács Mariann szerint már az közelebb hoz a fiatalokhoz, ha megtudják: éppen a MEFESZ alakulási helyszíne, az Auditorium Maximum ablakai alatt áll. Az oktatásmódszertani szakértő szerint a videointerjúkban megjelenő szubjektív narráció és testbeszéd is többletjelzéseket ad a diákoknak. Az órán történő közös adatgyűjtés, majd a diák felkészülése a véleménynyilvánításra éppen azt segíti elő, ami a konferencia célja is volt: a generációk közötti együttműködést a történeti emlékezet területén.

Az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzata idén is koszorúzást rendezett az 1956-os MEFESZ-emlékműnél az Egyetemi autonómia és hallgatói önkormányzatiság napján. Az ünnepségen Maróti Ivett, az SZTE BTK hallgatói részönkormányzat elnöke mondott beszédet, majd Dr. Kiss Tamás a MEFESZ alapítója, az 1956. október 16-i gyűlés elnöke, Ábrahám Tamás, az SZTE HÖK elnöke és Balázs Dóra Krisztina, a Doktorandusz Önkormányzat alelnöke koszorúzta meg az emlékművet. A továbbiakban a Szegedi Tudományegyetem vezetése nevében Prof. Dr. Gellén Klára oktatási rektorhelyettes és Dr. Dömötör Máté, az SZTE jogi, igazgatási és humánpolitikai főigazgatója helyezett el koszorút, majd Eszterhai Marcell és Parragh Bianka, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselői tisztelegtek. Ezután Pr. Dr. Dux László, Dr. Jancsák Csaba, Dr. Miklós Péter és Dr. Kiss Gábor Ferenc, az SZTE 1956-os Emlékbizottságának tagjainak főhajtása következett. Végül a Karolina Katolikus Egyetemi Szakkollégium, a Kaszap István Jezsuita Egyetemi Szakkollégium, a Romzsa Tódor Görögkatolikus Szakkollégium, a Sík Sándor Piarista Egyetemi Szakkollégium és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium képviselői, majd a Fiatal Dolgozók Szakszervezete, az 56-os Diákok szervezete és a történelemtanári szakos hallgatók képviselői helyezték el koszorújukat.

56-os kiállítás a Bélában

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://bacskaihorizont.com/index.php/2023/10/13/56-os-kiallitas-a-belaban/

Civilektől a nagypolitikáig címmel interaktív kiállítás érkezett a Bajai III. Béla Gimnáziumba, az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja emlékére. A kiállításoktóber 11. és 13. között bejelentkezés után szabadon volt megtekinthető az iskola első emeletén. A nemzeti ünnepet megelőző vándorkiállításban nyolc középiskola vesz részt Kecskemét, Kiskunhalas, Bácsalmás és Baja városaiban.

A kiállítást a Zachor Alapítvány bocsátotta útjára, megtekintése ingyenes, az utaztatást az iskolák egymást között intézték. A 4 + 1 molinó a sajtó, a nemzetközi háttér, a civilek és a megtorlás szemszögéből mutatja be az 1956-os forradalom eseményeit. A tablókon QR-kód segítségével háttér-információk és videóinterjú-részletek érhetők el. A kiállított anyagot a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai készítették történelemtanáruk segítségével, amelynek ismertetője ugyancsak itt olvasható.

A XX. századi történelemnek videóinterjúkkal való megközelítése különleges lehetőség arra, hogy a múltat és jelent összekapcsolják a diákok. Ez az oktatási forma, amely elsődleges forrásként használható a történelemórákon, a diákok számára személyessé teszi a történelmi eseményeket, segít a kritikus gondolkodásban olyan egyetemes értékekről, mint igazság, felelősség és sokszínűség. A kiállítás útjának megszervezője, a Bajai III.Béla Gimnázium tanára, Mészárosné Szőnyi Zsuzsanna volt, aki a Zachor Alapítvány oktatásmódszertani munkájának aktív résztvevője

IWalk videóinterjús helytörténeti séta a kisvárdai zsidóság nyomában

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://kisvarda.hu/index.php/hireink/archivum/kultura/6208-iwalk-videointerjus-helytorteneti-seta-a-kisvardai-zsidosag-nyomaban

Az IWalk a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának interaktív digitális helytörténeti oktatási programja, mely Magyarországon a Zachor Alapítvánnyal együttműködésben valósul meg.

A “szegedi szikra” – az 1956-os forradalom Szegeden

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://szegedtourism.hu/hu/a-szegedi-szikra-az-1956-os-forradalom-szegeden/

Az IWalk a Dél–kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának interaktív digitális helytörténeti oktatási programja, melyet Magyarországon a Zachor Alapítvány valósít meg. A

helytörténeti vagy tematikus séták – a USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumából származó – túlélők és szemtanúk vidóinterjú–részleteire épülnek és konkrét történelmi helyszíneket kötnek össze egy–egy személyes visszaemlékezéssel. Az egyes helyszínek ingyenes mobil applikáció segítségével járhatók végig. Az IWalk program ingyenesen letölthető az App Store–ból és Google Play–ről is.

A “szegedi szikra” – az 1956–os forradalom Szegeden című séta témája az 1956. október 23–i forradalom, illetve a forradalmat megelőző eseménysor Szegeden, melyet már a

történelmi szakirodalomban is a „szegedi szikrának” neveznek. A történetekről a látogató a város szobrai, emlékművei, valamint videóinterjús visszaemlékezések részletei segítségével tudhat meg többet. Az interjúk holokauszt–túlélőkkel készültek, és a Dél–kaliforniai Egyetem Soá Alapítványának Vizuális Történelmi Archívumából származnak.

Az IWalk során hat állomást kereshet fel a látogató, három emléktáblát és szintén három emlékművet, melyek a helyi és országos forradalmi események, valamint az azokat megelőző történések kronológiai sorrendje szerint követik egymást. Az 1989 után elhelyezett emléktáblák, köztéri szobrok állítói és készítői fejet hajtanak a forradalom szikráját meggyújtók, valamint a forradalom áldozatai előtt, elgondolkodtatják a látogatót szabadságról, az ’56–os történelmi emlékhelyekről és alkotói elvekről. A videóinterjú–

részletek pedig azzal, hogy az események szemtanúi és résztvevői megidézik a forradalom történelmi pillanata kapcsán megélt élethelyzeteiket, érzelmeiket és döntéseiket,

elkalauzolják, sőt bevonják a résztvevőket az 1956–os forradalom történelmi lendületű mikrovilágába.

A sétát Lévainé Dr. Kovács Marian, a Zachor Alapítvány Csongrád – Csanád megyei nagykövete fejlesztette.

Egyedülálló videóinterjús oktatási projekt Székesfehérváron

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2023/08/egyedulallo-videointerjus-oktatasi-projekt-szekesfehervaron

Új távlatokat nyit a tanórai és iskolán kívüli oktatásban a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának egyedülálló, a népirtások túlélőit és szemtanúit ábrázoló videóarchívuma.

A Székesfehérvári SZC I. István Technikum és a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért civil oktatási szervezet, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványával összefogva tanártovábbképzést hirdetett meg Székesfehérváron. Az esemény célja, hogy pedagógusok, oktatási szakemberek és más érintettek megismerjék a USC Soá Alapítvány videóinterjúiból készült multimédiás oktatási anyagok tanórai és iskolán kívüli felhasználási lehetőségeit.

A hétfőn délelőtt tartott képzés hatalmas sikert aratott, amelyen 25 pedagógus vett részt 13 különböző intézményből, Fehérvárról és környékéről. Ezzel is bizonyítva, hogy nagy az igény a modern, innovatív oktatási módszerek iránt, és hogy a személyes történetek, visszaemlékezések hatalmas potenciált rejtenek az oktatás terén.

Egy jelentős súlypontja a képzésnek a videóinterjúk helytörténeti oktatásban való felhasználása volt. A résztvevők első kézből tapasztalhatták meg, milyen értékesek ezek a személyes visszaemlékezések a történelemtanítás során. A helytörténeti séta alkalmával – amelyeket az IWalk program keretében mutattak be – Székesfehérvár különböző helyszíneit látogatták meg a résztvevők. Ezen túl a képzés során bemutatták az IWitness online oktatási platformot, mely a Dél-Kaliforniai Egyetem által működtetett portál, és ahol a pedagógusok számos oktatási anyaghoz juthatnak hozzá. Az IWitness nem csupán egy digitális archívumot kínál, hanem egy teljes tananyag-gyűjteményt is, amelyek a videóinterjúkat is tartalmazzák.

A videóinterjúk használata a tanórán nem csupán egy új módszertani megközelítést kínál. A diákok számára lehetőséget teremt, hogy személyesebb, mélyebb kapcsolatot alakítsanak ki a történelemmel, miközben kritikus gondolkodási készségeiket is fejlesztik. A USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívuma több mint 55 ezer életút-interjút tartalmaz, amelyek egyedülálló forrásként szolgálnak a XX. századi történelmi események tanulmányozásához.

A képzést a Zachor Alapítvány részéről Vida Nárcisz tartotta, a sétát pedig az I. István Technikum magyar szakos tanára, Lőrinczy Barbara vezette, aki egyben a továbbképzést is szervezete az alapítvány segítségével.

Nemzetközi kampány a holokauszt tagadása és torzítása ellen.

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/vedd-a-tenyeket

Felmérések szerint húsz európaiból egy még soha nem hallott a holokausztról.

A holokauszt tényeinek az ismeretek hiányából fakadó vagy éppen szándékos torzítása vagy tagadása nem ismer országhatárokat. Ez a jelenség mostanra mindennapi életünk részévé vált. Ezért különösen fontos a holokauszt emlékezetének megőrzése és a történelmi  tények védelme.

A #VéddATényeket kampány 2023. április 16-án, a holokauszt emléknapján indult Magyarországon, egy nemzetközi kezdeményezés részeként.

A kampány az Európai Bizottság, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA), az OSCE/ODIHR, az ENSZ és az UNESCO közös programja, melynek magyarországi partnere a Zachor Alapítvány, és amelynek célja a nemzetközi összefogás a holokauszt emlékezetének hiteles megőrzése érdekében.

A magyarországi kampány a közösségi média felhasználóit kívánja megszólítani, elkötelezni a téma mellett, és figyelemfelkeltő  tartalmakkal segíti elő a probléma megértését, hangsúlyozva a társadalmi szerepvállalás fontosságát.

A holokauszttagadás a holokauszt tényeinek eltorzítása mélyen sérti a vészkorszak áldozatait és túlélőit, emellett veszélyezteti demokratikus értékeinket. A nemzetközi partnerségben elindított kampány minél szélesebb körben kívánja felhívni a figyelmet a téma aktualitására.

A kampány magyarországi megvalósítása lehetővé teszi, hogy az üzenetek magyar nyelven is eljussanak a célközönséghez. A nemzetközi honlap magyar nyelvű adaptációja és az ott megjelenő megosztható anyagok, azok szabad felhasználhatósága mind az érdeklődők szerepvállalását segítik.

A kampány során a hivatalos  Facebook oldal követői hétről-hétre találkozhatnak új tartalmakkal, statisztikákkal és tényadatokkal, melyek eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy az egyes emberek kiálljanak és részt vállaljanak a holokauszt torzítás és tagadás globális folyamatának megfékezésében.

A holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából nyílt kiállítás az Erkelben

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.gyulaihirlap.hu/149289-roll-up-kiallitas-nyilt-a-gyulai-erkel-gimnaziumba

Emlékek füstje címmel nyílt kiállítás április 17-én az Erkel Ferenc-gimnázium könyvtárában a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából, a Zachor Alapítvány szervezésében.

Komoly Gabriella, az alapítvány oktatási programjainak vezetője elmondta: az interaktív utazókiállítás diákok alkotásaiból áll, amelyek a szervezet digitális platformján található, holokauszt-túlélőkkel és szemtanúkkal készített interjúklipek alapján készültek.

Kiemelte: a vizuális történelmi archívumuk több ezer interjút tartalmaz 43 nyelven, köztük magyarul is. A videóinterjúk fontos oktatási anyagként szolgálnak, nemcsak a holokauszt, hanem az egész 20. század történelmének oktatásban, egyes történelmi helyzetek személyes megélésének, döntési helyzeteknek a megismerésében.

Mint megtudtuk, a szervezet a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványával együttműködve több éve hirdet művészeti pályázatot általános iskola felső tagozatos és középiskolás diákok számára január 27-e, az auschwitz-birkenaui láger felszabadulásának évfordulójára.

Kifejtette: minden évben több mint 200 pályázat érkezik hozzájuk, a legjobbakból, képekből, rajzokból, fotókból, videókból áll össze a tárlat anyaga. Az első utazókiállítást 2017-ben rendezték. 

Mint megtudtuk, a tárlat interaktivitását a molinókon található QR-kódok biztosítják, melyek leolvasásával a látogatók azonnal megnézhetik és meghallgathatják a műveket inspiráló interjúrészleteket is.

Kiss László pedagógus, a program helyi szervezője kérdésünkre elmondta: több továbbképzést is elvégzett az alapítvány szervezésében  a holokauszt és a második világháború témájában, ezután keresték meg azzal, hogy legyen a gyulai nagykövetük. 

Kifejtette: egy-egy hasonló programnak számos szakmai és pedagógiai haszna lehet, hiszen az látottak számos tantárgy keretein belül, akár etika-, akár osztályfőnöki, akár történelemórán megvitathatók a diákokkal.

A holokauszt áldozatainak emléknapja a gyulai Erkel gimnáziumban

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://behir.hu/a-holokauszt-aldozatainak-emleknapja-a-gyulai-erkel-gimnaziumban

Békés megye hírei - Híradó - https://www.youtube.com/watch?v=_Too3W_WDWk&t=865s

Holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából megemlékezést és interaktív kiállításmegnyitót tartottak hétfőn délelőtt a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégiumban. A diákság az eseményen többek között a deportálásokat átélő magyar írók beszámolóiból felolvasott részleteket hallgathatták meg.

A szevezők a Vas István, Radnóti Miklós, Örkény István és Bartis Attila tollából származó irodalmi szövegek segítségével igyekeztek közel hozni a diáksághoz a múlt században történt szörnyű eseményeket.

– A náci Németország által elkövetett etnikai alapú népirtás áldozatai ártatlanul szenvedtek egy kirekesztő és elnyomó politikai rendszerben. A társadalmi megemlékezés azért fontos, hogy a múlt elkövetett bűnei soha többet ne ismétlődhessenek meg – mondta el Zámori Ida intézményvezető, aki hozzátette, a jövő generációinak is tisztában kell lenni a történelemnek a holokauszt idején megesett dicstelen eseményeivel. 

Kiss László, a Zachor Alapítvány gyulai nagykövete, egyben gimnáziumi tanár kiemelte, hogy alapítványuk a túlélők, érintettek személyes történetének feldolgozásában és ismertetésében érdekelt. A Zachor Alapítvány által szervezett "A művészet az elmondhatatlan tolmácsolása" című kiállítás segítségével a haláltáborokat megjárt áldozatok történetét ismerheti meg a diákság.

Kiállítás nyílt a Zrínyiben a nemzetközi holokauszt emléknap alkalmából

Nyíregyházi Televízió - https://www.youtube.com/watch?v=P2DiCHIZg6k

A holokauszt nemzetközi emléknapján nyílt kiállítás diákok alkotásaiból a mosonmagyaróvári várban

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://www.kisalfold.hu/helyi-kultura/2023/01/a-holokauszt-nemzetkozi-emleknapjan-nyilt-kiallitas-diakok-alkotasaibol-a-mosonmagyarovari-varban-fotok

A holokauszt számunkra nemzeti ügy – hangsúlyozta beszédében Nagy István agrárminiszter A művészet az elmondhatatlan tolmácsa címmel nyílt interaktív vándorkiállításon a mosonmagyaróvári várban a holokauszt nemzetközi emléknapján.

Felső tagozatos és középiskolás diákok munkáit mutatja be a Zachor Alapítvány a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítvány közös tárlata a magyaróvári várban.

– A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium meghívására, a Mosonmagyaróvári Várral összefogva jött létre az interaktív vándorkiállítás diákok képzőművészeti alkotásaiból. Ez a kiállítás az emlékezés eszköze:a diákokat és minden látogatót arra kell hogy figyelmeztessen, nem lehetünk közömbösek – emelte ki köszöntőjében Zsódi Viktor, a piarista iskola igazgatója.

Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy alapítványuk a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványával együttműködve több éve hirdet meg művészeti pályázatot általános iskola felső tagozatán tanuló és középiskolás diákok számára január 27-e - az auschwitz-birkenaui láger felszabadulásának évfordulójára. A pályaművek a Soá Alapítvány IWitness nevű online oktatási platformján található, holokauszt-túlélőkkel, szemtanúkkal, megmentőkkel felvett videóinterjúk részletei alapján készülnek. Az alkotásokban a diákok a művészet nyelvén próbáltak meg kifejezni valamit, ami a pályázat címe szerint is elmondhatatlan, de legalábbis nehezen megfogalmazható. A pályázat évről évre nagy érdeklődés mellett zajlik és rendkívül sokféle műfaji kategóriában születnek pályamunkák.

– Szenvedéstörténet a holokauszt, az emberi elaljasodásnak annyira az alja, amit szavakkal nem lehet kifejezni – mondta beszédében Nagy István agrárminiszter , hangsúlyozva, hogy a múltat nem eltörölni kell, hanem megismerni, annak minden iszonyatával együtt, hogy soha ne történhessen meg senkivel, ami a közelmúltban megtörtént.

Holokauszt emléknapi kiállítás Mosonmagyaróváron

M1 Híradó 2023.01.27-i adás - https://mediaklikk.hu/musor/hirado/

Interaktív kiállítás a holokausztról Mosonmagyaróváron

M1 Agenda 2023.01.27-i adás - https://mediaklikk.hu/musor/hirado/

A videóinterjúk felhasználási lehetőségeiről tartottak továbbképzést

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: gyulatelevizio.hu/2023/01/27/a-videointerjuk-felhasznalasi-lehetosegeirol-tartottak-tovabbkepzest/

Tanárok számára tartottak továbbképzést csütörtök délután, az Erkel Ferenc Gimnáziumban.

A rendezvényt a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért Civil oktatási szervezet és a Dél-kaliforniai Egyetem Soá Alapítványa közreműködésével tartották meg. A képzés arról szólt, hogyan lehet felhasználni a videóinterjúkat a pedagógiai munkában.

A képzés során a résztvevők több témával ismerkedhettek meg. Ilyen volt a személyes történetekre épülő multimédiás és digitális tananyagok tanórai feldolgozása, illetve azt is megismerhették, hogy milyen komplex módon használhatók a videóinterjús visszaemlékezések különböző szaktárgyakban és az osztályfőnöki munkában. Az előadások alatt a tanárok saját projektjeiket is bemutatták.

Simon Erika elmondta, a projektben a sétának öt állomása volt, ezalatt a diákok bemutatták a zsidó közösségnek a városhoz kapcsolódó történeteit.

Hatásos applikáció vezet végig a Városmajor tömeggyilkosságainak helyszínein

Az eredeti cikk elérhető a következő linken: https://444.hu/2022/11/30/hatasos-applikacio-vezet-vegig-a-varosmajor-tomeggyilkossagainak-helyszinein

IWalk applikációban elkészült a Városmajor-túra, ami végigvezet az 1944-es 1945-ös Hegyvidéken történt nyilas tömegmészárlások helyszínein. A túra állomásai között szerepel a Maros utcai rendelő, a Bíró Dániel Kórház, az Alma utcai otthon, a Városmajor utcai és a Németvölgyi úti nyilasházak és a gyilkosságok közvetlen közelében felállított turul-emlékmű is.

Az IWalkban a különböző állomásokon A gyilkosok emlékműve című filmünk passzoló részleteit is meg lehet nézni. A 2021 januárjában bemutatott dokumentumfilmünk a Hegyvidék nyilas múltját tárja fel.

1945 elején két fronton zajlottak a harcok Budapesten. Míg a német és magyar csapatok a szovjet előrenyomulást próbálták visszaverni, a nyilas pártszolgálatosok, akik korábban átlagos életet éltek, cipészek, pékek, villanyszerelők voltak, embervadászatba kezdtek a belső ellenségnek minősített honfitársaikkal szemben.

Az IWalk nem csupán informálni, oktatni, emlékeztetni próbál, hanem be is húzza, gondolkodásra ösztökéli a túra résztvevőit. Sokat kérdez, kíváncsi a hatásra, a résztvevők véleményére. Például azzal kapcsolatban, hogy méltón emlékeztet-e a 150 ártatlan zsidónak minősített honfitársunk lemészárlására a Bíró Dánielről elnevezett kórház helyén látható táblával, amin csupán ez áll:

„Az 1945-ben e helyütt életüket vesztett zsidó áldozatok emlékére.”

Diákoknak kifejezetten ajánlom a 120 perces, kütyüs túravezetést, ami angolul és magyarul egyaránt ingyenesen letölthető.

Az IWalk program a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány digitális oktatási programja, melyet Magyarországon a Zachor Alapítvány valósít meg. A séták ingyenesen letölthető telefonos applikáción keresztül, IWalk - USC Shoah Foundation néven elérhetők az Google Play és App Store áruházakban.

A Városmajorban Csonka Laura történész, a téma kiváló kutatója, a filmünk egyik fontos szereplője is vezet túrákat Véresmajos címen a Hosszúlépés szervezésében.