Sólyom Gábor: Az 1145-ös számú bori munkaszolgálatos visszaemlékezései

Módszertani segédanyag és feladatok iskolai felhasználáshoz.

Separator item

A visszaemlékezés címéből is világosan érezhető, hogy több szempontból feldolgozható, figyelemreméltó visszaemlékezéssel van dolgunk, hiszen egy „..bori munkaszolgálatos” emlékezik. Sólyom Gábor arról a lágerkomplexumról adja közre emlékeit, amelyet Radnóti Miklós verseiből ismertünk meg. Sokat tudunk erről a táborról, azonban most egy túlélő, egy tanú szólal meg, és számol be az ott átéltekről

 

MÓDSZERTANI SEGÉDLET SÓLYOM GÁBOR: AZ 1145-ÖS SZÁMÚ BORI MUNKASZOLGÁLATOS VISSZAEMLÉKEZÉSEI ISKOLAI ÉS ÖNÁLLÓ FELDOLGOZÁSÁHOZ

KÉSZÍTETTE: OLÁH LAJOS

MÓDSZERTANI ALAPELVEK

A napló visszaemlékezés, az emlékezés személyes történelem, értékes történeti forrás. Jellege sok szempontból meghatározza a történeti feldolgozás módszereit, hiszen a szerző a történelmet saját átélt személyes sorsán keresztül, sajátos nézőpontból mutatja be. Egy részről éppen ez adja különös értékét: a történelem így emberi történetekből állhat össze olyan történelemmé, amelynek szereplői, alakítói, elszenvedői éppen olyan hús-vér emberek, mint az iskolában, az órán jelenlévő diákok, tanárok. Ugyanakkor a forrás a feldolgozás során többletmunkát, figyelmet igényel tanártól, diáktól egyaránt. Hiszen az ilyen jellegű visszaemlékezések szükségképpen nem mutathatják be teljességükben a történelmi háttéreseményeket, ennek felvázolása a feldolgozótól több erőfeszítést kíván, így adva meg a diákoknak a felfedezés, kutatás izgalmát, mindezt nem kizárólag passzív befogadóként, hanem tevékenységek során át. Nehéz azonban az ilyen jellegű visszaemlékezéseket pusztán történeti forrásként kezelni. A huszadik század kétség kívül egyik legnagyobb tragédiájának, a holokausztnak a története, fontos átgondolandó kérdéseket vet fel emberségről, embertelenségről. Nehéz ezeket a kérdéseket feltenni, megválaszolásukra kísérletet tenni, addig, amíg a vizsgálódó az áldozatok számának tekintetében felfoghatatlan, értelmezhetetlen nagyságrendekkel találja magát szemben; 5-6 millió arctalan áldozat sorsa rendkívül nehezen átérezhető. Egy névvel, arccal rendelkező emberhez könnyebb közel kerülni. A feldolgozás során tudatában kell lenni ennek a meghatározó tényezőnek, valamint annak, hogy a személyes jellegből fakadó előnyökkel élni lehet, élni kell. Ez természetesen az értelmezés lehetőségeit a szorosabban vett forráselemzés körén kívülre is kiterjeszti, fontos nevelési szempontok érinthetők a napló feldolgozása során. A két közelítés nem választható el egymástól. Tulajdonképpen nem két külön útról, hanem egyetlen folyamat két, szorosan egymásba fonódó aspektusáról beszélhetünk. Ez a kettősség egyszerre kíván megfelelő történeti felkészültséget, együtt érző figyelmet, erkölcsi, emberi érzékenységet tanártól, diáktól egyaránt. Ehhez a komplex munkához kíván hozzájárulni a következő segédlet.

A felhasználás főbb alapmozzanatai,

A visszaemlékezés címéből is világosan érezhető, hogy több szempontból feldolgozható, figyelemreméltó visszaemlékezéssel van dolgunk, hiszen egy „..bori munkaszolgálatos” emlékezik. Sólyom Gábor arról a lágerkomplexumról adja közre emlékeit, amelyet Radnóti Miklós verseiből ismertünk meg. Sokat tudunk erről a táborról, azonban most egy túlélő, egy tanú szólal meg, és számol be az ott átéltekről.

A visszaemlékezés másik különlegessége a foglyok szabadulásának története. Tito partizánjai szabadítják fel a foglyokat, az epizód feldolgozására a délvidéken történtek megbeszélése nyújt lehetőséget.

A megbeszélés során harmadikként kiemelhető esemény Sólyom Gábornak az akkor már szovjet övezethez tartozó Temesvárra való megérkezése, ahol találkozik a háborút lényegében sértetlenül átvészelő zsidó közösséggel. Innen tér haza, éppen az ostrom végére érkezve meg Budapestre.

Miközben végigkísérjük Sólyom Gábor váratlan fordulatokban gazdag útját, átfogó képet kapunk a munkaszolgálatra kötelezetteknek az életben maradásért folytatott mindennapos küzdelméről. Ezzel egy időben a háttérben zajló változatos történelmi eseményekről is értesülünk.

A visszaemlékezésnek ezek azok a kulcsmozzanatai, amelyek az iskolai feldolgozás módját és helyét kijelölhetik. A munkaszolgálatról szóló szemelvényeket természetesen feldolgozhatjuk történelemórán a holokauszt történetének megbeszélése kapcsán, de felhasználhatjuk a visszaemlékezést irodalomórán is, Radnóti Miklós életének, tragédiájának megbeszélésekor

(középiskola, 12. évfolyam). A történelemórákon, a munkaszolgálat megbeszélésekor Radnóti költészetéből vett példákkal illusztrálhatjuk a visszaemlékezésben említett eseményeket. Az említett szakórákon kívül a szöveg feldolgozható témahéten és projektek keretében, valamint osztályfőnöki foglalkozásokon is.

A visszaemlékezés teljes szövegének különböző, az alábbiakban részletezett területeken való feldolgozása középiskolákban ajánlott. A szövegből válogatott szemelvényeket használhatunk az általános iskolák magasabb (7-8.) évfolyamain.

HOLOKAUSZT TÖRTÉNETE, TÖRTÉNETI HÁTTÉR, Forráselemzés

Beszéljük meg a munkaszolgálat történetét, a munkaszolgálatra kötelezettek sorsának alakulását. Önálló forráselemzéssel dolgozzuk fel a munkaszolgálatot előíró rendeletek szövegét. Állapítsuk meg, mit tartalmazott az eredeti rendelet, hogyan módosult a későbbiek során, hogyan vált az intézmény a genocídium folyamatának a részévé. (Rövid ismertetést itt találunk: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&chapter=3_2_1&type=content

A bori táborok történetéről röviden: http://www.holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=content&chapter=3_2_4.

A munkaszolgálatról: 1939. II.tc. 230.§. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8096,

Ennek módosítása: 2870./1941. M. E. rendelet, illetve az 1942. évi XIV. tc. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8187 , valamint: http://www.historia.hu/archivum/2004/040203oe.htm)

Kitérhetünk arra, hogy a magyarországi holokauszt történetében a munkaszolgálat azért játszik különleges szerepet, mert ugyan a tömeges népirtás csak 1944. március 19-e után, az ország németek által való megszállása után kezdődött el, a munkaszolgálatra behívottak már jóval azelőtt megtapasztalhatták a teljes jogfosztottság, kiszolgáltatottság körülményeit. Ezt a folyamatot főképpen a II. magyar hadsereg kötelékében szolgáló mintegy 50 ezer zsidó munkaszolgálatos sorsán keresztül ismertethetjük meg.

Sólyom Gábor visszaemlékezésében jól követhetően sorakoznak az események. 1944 márciusáig viszonylagos biztonságban él a család, bár a megkülönböztető törvények, a kor antiszemita közhangulatának hatása alól természetesen nem vonhatták ki magukat.

Ez utóbbival kapcsolatban érdekes a visszaemlékező gimnáziumba kerülésének története. Itt megbeszélhetjük a numerus clausus kiadásának körülményeit. A visszaemlékező szavai alapján elemezhetjük azt a körülményt, hogy egy rendelkezés akkor is lehet megkülönböztető, ha a szövegében erre szó szerinti utalást nem tartalmaz.(A rendelet szövege: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7440.) A rendeletet 1928-ban úgy módosítják, hogy az eredeti, a zsidóság ellen értelmezhető részei kimaradtak az új szövegből (http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7733). Sólyom Gábor mégis arról tudósít bennünket, hogy „ csak a hetedik kerületi templomkörzet főrabbijának ajánlásával sikerült bekerülnöm az állami Szent István Gimnáziumba, ahol ő hittantanár volt.” , illetve: „Akkortájt az állami gimnáziumokba alig-alig vettek fel zsidó gyereket.” Ennek a numerus clausus nem lehetett az oka, hiszen már nem volt érvényben. Amivel a zsidó származású jelentkező szembetalálhatta magát, az a korszellem megnyilvánulása volt, amelynek következtében az egyes iskolák vezetői öntevékenyen diszkriminálták a zsidó jelentkezőket. A személyes tényezők fontosságát bizonyítja az a körülmény, amiről a visszaemlékező beszámol: 1941-ben igazgatóváltás történet a gimnáziumban, Solyóm Gábor az iskolában csak ezután érzi a megkülönböztető törvények hatását, pedig azok már korábban életbe léptek (1938, 1939, 1941). Édesapja már csak „feketén” dolgozhat, az állandó feszültség miatt megbetegszik.

Mégis 1944 márciusáig a serdülő ifjú számára a legnagyobb sérelem az igazságtalanul kapott rossz osztályzat. 1944. március 19-e után azonban minden iskolai sérelem drámai gyorsasággal válik jelentéktelenné. A németek bevonulását követően rögtön életbe lépnek a még súlyosabb, egyre megalázóbb megkülönböztető rendelkezések. Áprilisban letartóztatják apját, testvérét, az utóbbit bővebben nem részletezett „illegális tevékenységért”.(Köztudott, hogy a Gestapo, a német titkosrendőrség, kész listákkal érkezett, tevékenységét, - melynek során mindenkit, aki lehetséges ellenállóként szóba jöhetett letartóztattak, deportáltak, kivégeztek - a magyar királyi államrendőrség mindenben támogatta.)

1944 áprilisában megjelenik az újabb rendelet a munkaszolgálatról, ennek következtében június 4-én Sólyom Gábor bevonul munkaszolgálatra. Borba 1944. június 6-án indulnak. Történelmi dátum: a szövetségesek normandiai partraszállásának napja, amiről a munkaszolgálatosok már másnap értesülnek is. Egy hetes utazás után érkezik meg a csapat Borba.

A bori rézbányákról fontos tényeket tudunk meg. Ennek kapcsán megbeszélhetjük a magyar-német gazdasági kapcsolatok alakulását a háború alatt: hogyan vált az ország egyre kiszolgáltatottabbá a németeknek gazdasági téren is. Tárjuk a fel a Todt-szervezet szerepét a háború alatti tömeges kényszermunka szervezésében. A bori táborokról, Radnóti sorsáról itt tájékozódhatunk bővebben: http://gondolatok.blog.hirszerzo.hu/?todo=entry&vid=12779

Kitérhetünk a háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdésére. A rabokat felszabadító partizánok a foglyokat kísérő keretlegényeket kivégezték. Kitérhetünk a háború utáni népbírósági tárgyalásokra, azok ellentmondásaira, de megemlíthetjük nagyobb összefüggéseket keresve a nürnbergi törvényszék tevékenységét is. Beszéljük meg, mit jelent a háborús bűn, a népirtás fogalma. Ehhez használhatjuk honlapunk bibliográfiáját: http://www.emlekezem.hu/bibliografia/bibliografiahaborusbunosok.html .

Vitassuk meg, milyen változást hozott ezeknek a cselekményeknek a megítélésében a második világháború. Esetleg kitérhetünk arra, hol és mikor történtek hasonló események a háború után. Beszéljük meg, működnek-e azok a nemzetközi intézmények, amelyek ezen bűnök megakadályozására jöttek létre. A történet feldolgozásában külön hangsúlyt kaphat Marányi Ede szerepének, további sorsának feltárása. A visszaemlékező érdekes adalékkal szolgál sorsáról, ezzel kapcsolatban: úgy tudja: „ 1957-ben Párizsban – némi külső segédlettel – a Szajnába fulladt. ”. A kérdésről Csapody Tamás kutatásai érdekes további adatokkal szolgálhatnak. ( http://www.minosegiujsagiras.hu/main.php?name=aarticles&id=114 ).

Közlése szerint Marányi, 1985-ben bekövetkező haláláig Németországban élt, és "Antal Fehér" néven temették el a Markdorf melletti és Riedern szomszédságában lévő Bermatingen falucska temetőjében. Rokonai azóta, végrendeletének megfelelően sírkövet állítottak, amelyen már a valódi neve olvasható.

Sólyom Gábor Temesvárra érkezése kapcsán összehasonlíthatjuk a román, illetve magyar területen élő zsidóság sorsa közötti legfontosabb különbségeket. Magyarországon 1944-ig a munkaszolgálatosok és a Kamenyec Podolszkijba deportáltak kivételével viszonylagos biztonságban élhettek a zsidók, miközben a németek által megszállt területeken már folyt a végső megoldás végrehajtása. Románia vezetője, Antonescu, már 1942-től saját hatáskörben rendelte el a Románia által frissen megszállt területeken (Besszarábia, Bukovina) a zsidóság kiirtását, majd drámai fordulat következett. Antonescu nem adja ki a Románia területén élő zsidókat, míg Magyarországon 1944 májusa és júliusa között elképesztő hatékonysággal hajtják végre a vidéki zsidóság deportálását. Beszéljük meg mi lehetett a drámai fordulat oka!

TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ELEMZÉS

Sólyom Gábor külön kitér családi körülményeinek ismertetésére. Beszámolójából egy gyorsan integrálódó, asszimilálódó magyar zsidó család története bontakozik ki előttünk. „ Otthon – mint az akkori zsidó családok legtöbbjében – a haza szeretetére neveltek.” Gyermekkorában olvasmányai hatására, hazafiúi buzgalmában elhatározza, hogy Kőrösi Csoma nyomdokain haladva, felfedezi a magyarok ázsiai hazáját. Ahogyan cseperedik, zsidó sorstársaival együtt szembetalálja magát a 20-as 30-as évek magyar valóságával. Beszéljük meg a az ehhez kapcsolódó társadalomtörténeti folyamatokat. Mikor, milyen körülmények között, milyen társadalmi folyamatok hatására indult meg hazánkban a zsidóság integrálódása, asszimilálódása. Fontos pontosan látnunk, mikor, milyen körülmények között akadt meg a folyamat. A Horthy- rendszer antiszemitizmusának csökkenő-növekvő dinamikájának megértetése nélkül nehéz megérteni, hogyan jut el az uralkodó rezsim saját állampolgárainak kiszolgáltatásáig. (Ajánlott művek: Gyáni Gábor-Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris, 2003, illetve bibliográfiánkból a vonatkozó művek → http://www.emlekezem.hu/bibliografia/bibliografiatortenetimunkakdokumentumok.html )

ERKÖLCSI, EMBERI KÉRDÉSEK MEGBESZÉLÉSE (OSZTÁLYFŐNÖKI, VAGY EGYÉB MÁS ÓRA KERETÉN BELÜL)

Az ilyen jellegű megbeszélésekbe, megfelelő előkészítéssel más, alacsonyabb korcsoportok is bevonhatók. Akár az általános iskola 5. osztályától kezdve használható a szöveg.

Fontos kérdésként beszélhetjük meg a visszaemlékezés kapcsán az egyéni cselekvés, a szabad döntések lehetőségét kiélezett történelmi helyzetekben. Mindkét oldalról - üldözöttek és üldözők- találunk példákat, helyzeteket a kérdés vizsgálatához. Üldözöttek esetében nehéz, nagy empátiát igénylő kérdésfelvetés lehet, annak megbeszélése, tehettek-e valamit sorsuk elkerülése érdekében. Életben maradásuk mennyiben köszönhető saját találékonyságuknak, helyzetfelismerésüknek, mennyiben csak a vak szerencsének? Pontosan Radnóti esete mutatja drámai erővel a kiszolgáltatottságot, hiszen társai azért helyezik el az első transzportba, mert azt tűnt akkor a jobb döntésnek, hiszen az életben maradást remélték a mihamarabbi hazatéréstől. A visszamaradók sorsa - akik közé Sólyom Gábor is került - tűnt reménytelenebbnek. Őket szabadítják fel a partizánok, így maradtak életben.

Az embertelenségben embernek maradni kérdése is felvethető. A visszaemlékező megjegyzi, hogy az iskolában a sorsa az igazgatóváltás, az emberséges Nagy Pál halála után fordult rosszabbra, amikor: „Az ő t követ ő igazgató az akkori kurzusnak megfelelően más szellemiséget honosított meg iskolánkban.” Sólyom Gábor nem feledi némettanára „zavart arckifejezését”, amikor megpróbált magyarázatot adni a jól tanuló gyereknek adott elégséges osztályzatra. Mi kellett ahhoz, hogy a némettanár így tegyen?

Hasonló példát találunk a tábori események elbeszélésénél. A bori lágerek első parancsnoka Balogh alezredes volt, aki „alatt az itt dolgozók viszonylag emberséges bánásmódban részesültek.” Az őt váltó Marányi Ede viszont alapvetően változtatott ezen a helyzeten. Keressünk a szövegben példákat az ellentétes cselekvésekre: embertelenségre-emberségre. Például az emberséges ismeretlen, aki feladja a vonatból kidobott levelet, illetve Császár főtörzsőrmester, aki ok nélkül kegyetlenkedik a foglyokon

Találhatunk példát a közönyre, amely kiélezett helyzetben az embertelenséggel lehet azonos természetű. Ilyen például a Bregenz láger parancsnokának, Rozsnyai Istvánnak a magatartása.

Mindenképpen emeljük ki azok példáját, akik az adott körülmények között is emberek tudtak maradni.

A partizánok, akik felszabadítják Sólyom Gáborék csapatát, az elfogott keretlegényeket rögtön kivégzik. Jogos volt-e ez az adott körülmények között? Mi történt a többi gyilkossal? Ki az, akit utolért az igazságszolgáltatás, ki az, aki megúszta? Mi a háborús bűn? Hogyan lehet a háborúban az emberség minimumát betartani? Van-e ilyen minimum, határ, amit semmilyen körülmények között nem szabad átlépni? Megannyi nehéz, nehezen megválaszolható kérdés, amelyekről érdemben beszélgethetünk.

 

Kérdések és feladatok iskolai és önálló feldolgozáshoz

 

01.jpg

KÉSZÍTETTE: OLÁH LAJOS

A kérdéssorban az alább olvasható rövidítésekkel utalunk arra, hogy a módszertani ajánlás szerint, milyen jellegű feldolgozáshoz, illetve milyen jellegű ismeretek bővítéséhez ajánljuk a kérdések feldolgozását.

A kérdések egy része egyénileg, más része csoportosan is megoldható. Ezt az egyes, illetve többes szám használatával jeleztük.

Rövidítések:

Ht = holokauszt története

Tt = társadalomtörténet

Zs = zsidóságismeret

= etikai, erkölcsi kérdések megbeszélése

Th = történelmi háttérismeretek

Nézzünk utána mi volt munkaszolgálat lényege? Kiknek kellett munkaszolgálatra bevonulniuk, hol milyen körülmények között dolgoztak? (Ht, Th)

Keressünk olyan, a magyar kultúrában jelentős szerepet játszó személyeket, akik munkaszolgálatosok voltak, esetleg nem tértek vissza! (Th)

Mikor van a Jom Kippur? Milyen szokások fűződnek az ünnephez? Melyek a legjelentősebb zsidó ünnepek? (Zs)

Hol van Bor? Hol helyezkedtek el a bori táborok? Hány kilométer távolságra helyezkedik el Budapesttől? Azonosítsuk be a helyet a térképen. Használjuk a Google Eath programot. (A helyszínről itt olvashatunk: http://nol.hu/ajanlo/lap-20090425-20090425-10) (Ht, Th)

Nézzünk utána, milyen körülmények között szállta meg Németország Magyarországot a második világháború alatt? Mi volt az oka a megszállásnak? Milyen megkülönböztető intézkedéseket hoztak a zsidóság ellen megszállás előtt, milyeneket a megszállás után? (Th, Ht)

Nézzünk utána mit jelent a magyar társadalom torlódottságának fogalma? Milyen szerepet töltött be a zsidóság a magyar társadalomban a XIX-XX. században? (Tt)

Mit jelent a társadalmi asszimiláció, mit az integráció fogalma? Melyik fogalommal lehet a magyar zsidóságnak a befogadó társadalomba való beilleszkedését jellemezni? Milyen magatartás jellemezte Sólyom Gábor családját? (Tt)

Nézzünk utána mi volt a numerus clausus törvény lényege? Hol alkalmazták? Meddig volt életben? Milyen körülmények vezettek a bevezetésére, melyek a módosítására? (Ht, Th)

Mi volt a zsidótörvények lényege? Mikor vezették be ezeket, milyen következményekkel járt a bevezetésük a törvények hatálya alá eső magyar állampolgárokra? (Ht, Th)

Nézzünk utána, milyen fordulatot hozott a normandiai partraszállás a második világháború történetében? Hogyan hatott az esemény a magyar politikára, hogyan a hazai zsidóság sorsára? (Th)

Nézzünk utána hol szolgált Radnóti Miklós munkaszolgálatosként? Keressük meg azokat a verseit, amelyeket munkaszolgálatban születtek. Nézzünk utána hogyan maradhattak fent ezek a versek! (Th)

Kik voltak a keretlegények? Milyen szerepet játszottak a magyarországi holokauszt történetében? (Ht)

Mi volt a német Todt-szervezet szerepe a második világháborúban? Milyen kapcsolatban állt a magyar állammal a szervezet? (Th, Ht)

Hogyan alakult ki a háborús bűnösök felelősségre vonásának elve a második világháborúban? Mi volt a jogalap, amely alapján a háborús főbűnösöket felelősségre vonták a háború után? Melyek a voltak azok a belső ellentmondások, amelyek akadályozták a teljes felelősségre vonást? Nézzünk utána, kik voltak azok a háborús bűnösök, akiket utolért a törvény, kik voltak, akik el tudtak menekülni? (Th)

Hogyan érvényesül napjainkban, a nemzetközi gyakorlatban a háborús bűnösök felelősségre vonásának, a bűnök el nem évülésének elve? Milyen eljárások folynak napjainkban háborús bűnösök ellen? (Th)

Mi okozhatta a különbséget az egyes elöljárók (keretlegények, tisztek, munkavezetők) foglyokkal szembeni magatartásában? (Ht)

Nézzünk utána milyen események vezettek Románia háborúból való kiugrásához? Hogyan hatott az esemény a magyar politikára? (Th)

Kik voltak a partizánok? Milyen szerepet játszottak a második világháború történetében? Mely országokban volt jelentős partizántevékenység? (Th)

Kövessük végéig a térképen Sólyom Gábor útját a felszabadulása után. Kik, milyen módon segítették, kik akadályozták hazatérése közben? (Ht)

Vessük össze a magyarországi és romániai zsidóság sorsát a holokauszt éveiben. Milyen hasonlóságokat, milyen különbségeket találunk? Mi lehet a különbségek oka? Hogyan kapcsolódik össze a két ország története a második világháborúban? Milyen viszonyban a volt a két ország a háború alatt? (Ht, Th)

Kik voltak a nyilasok? Milyen körülmények között kerültek hatalomra? (Th)

Milyen körülmények között folyt Budapest ostroma? Milyen veszélyek fenyegették Budapest civil lakosságát az ostrom alatt? Milyen veszélyek fenyegették az ostrom alatt a budapesti zsidókat? (Th, Ht)

Hogyan élte túl az ostromot Sólyom Gábor édesanyja? Mi lehetett a visszaemlékezésben szereplő svéd ház? (Ht)

Nézzünk utána kik voltak a legtevékenyebb embermentők a magyarországi holokauszt alatt? Hogyan, milyen eszközökkel fejtették ki tevékenységüket? (Ht)

Milyen veszély fenyegette Sólyom Gábort hazatérése után, amikor a szovjet hadsereg munkára vezényelte? Minek köszönhette itt a megmenekülését? (Th)