Kovács Mira: Imakönyv és csipkés kombiné című visszaemlékezésének

Módszertani segédanyag és feladatok iskolai felhasználáshoz.

Separator item

Kovács Mira története különösen értékes visszaemlékezés: a lehető legteljesebben mutatja be a történeti hátteret . Erdélyi magyar zsidó családról van szó, amelynek sorsát negatívan befolyásolja a trianoni béke. Fizetniük kell, hogy Romániában dolgozhassanak magyar állampolgárként. Amikor erre nem képesek Magyarországra kell költözniük, vagyonukat vesztve toloncolják ki a családot, és mindezt azért, mert az édesapa, nem hajlandó felvenni a román állampolgárságot. Magyarországon azonban a zsidótörvények sújtják őket. Ez a kettősség nem ritka tragikus velejárója a huszadik századi magyar zsidó sorsoknak: az utódállamokban magyarok, tehát nem kívánatos személyek, itthon zsidóként üldözendők

Módszertani segédlet Kovács Mira: Imakönyv és csipkés kombiné

című visszaemlékezésének iskolai és önálló feldolgozásához

Készítette: Oláh Lajos

 

MÓDSZERTANI ALAPELVEK

A napló visszaemlékezés, az emlékezés személyes történelem, értékes történeti forrás. Jellege sok szempontból meghatározza a történeti feldolgozás módszereit, hiszen a szerző a történelmet saját átélt személyes sorsán keresztül, sajátos nézőpontból mutatja be. Egy részről éppen ez adja különös értékét: a történelem így emberi történetekből állhat össze olyan történelemmé, amelynek szereplői, alakítói, elszenvedői éppen olyan hús-vér emberek, mint az iskolában, az órán jelenlévő diákok, tanárok. Ugyanakkor a forrás a feldolgozás során többletmunkát, figyelmet igényel tanártól, diáktól egyaránt. Hiszen az ilyen jellegű visszaemlékezések szükségképpen nem mutathatják be teljességükben a történelmi háttéreseményeket, ennek felvázolása a feldolgozótól több erőfeszítést kíván, így adva meg a diákoknak a felfedezés, kutatás izgalmát, mindezt nem kizárólag passzív befogadóként, hanem tevékenységek során át. Nehéz azonban az ilyen jellegű visszaemlékezéseket pusztán történeti forrásként kezelni. A huszadik század kétség kívül egyik legnagyobb tragédiájának, a holokausztnak a története, fontos átgondolandó kérdéseket vet fel emberségről, embertelenségről. Nehéz ezeket a kérdéseket feltenni, megválaszolásukra kísérletet tenni, addig, amíg a vizsgálódó az áldozatok számának tekintetében felfoghatatlan, értelmezhetetlen nagyságrendekkel találja magát szemben; 5-6 millió arctalan áldozat sorsa rendkívül nehezen átérezhető. Egy névvel, arccal rendelkező emberhez könnyebb közel kerülni. A feldolgozás során tudatában kell lenni ennek a meghatározó tényezőnek, valamint annak, hogy a személyes jellegből fakadó előnyökkel élni lehet, élni kell. Ez természetesen az értelmezés lehetőségeit a szorosabban vett forráselemzés körén kívülre is kiterjeszti, fontos nevelési szempontok érinthetők a napló feldolgozása során. A két közelítés nem választható el egymástól. Tulajdonképpen nem két külön útról, hanem egyetlen folyamat két, szorosan egymásba fonódó aspektusáról beszélhetünk. Ez a kettősség egyszerre kíván megfelelő történeti felkészültséget, együtt érző figyelmet, erkölcsi, emberi érzékenységet tanártól, diáktól egyaránt. Ehhez a komplex munkához kíván hozzájárulni a következő segédlet.

 

AJÁNLOTT KORCSOPORT

A visszaemlékezés teljes szövegének különböző, a továbbiakban vázolt területeken való feldolgozása középiskolákban ajánlott. A szövegből válogatott szemelvényeket használhatunk az általános iskolák magasabb (7-8.) évfolyamain.

 

TÖRTÉNETI FORRÁSÉRTELMEZÉS

Ilyen típusú feldolgozásra különösen alkalmasak a középiskolák 12., illetve részleteiben az általános iskolák 8. évfolyamainak történelemórái.

 

HOLOKAUSZT TÖRTÉNETE, TÖRTÉNETI HÁTTÉR

Kovács Mira története különösen értékes visszaemlékezés: a lehető legteljesebben mutatja be a történeti hátteret . Erdélyi magyar zsidó családról van szó, amelynek sorsát negatívan befolyásolja a trianoni béke. Fizetniük kell, hogy Romániában dolgozhassanak magyar állampolgárként. Amikor erre nem képesek Magyarországra kell költözniük, vagyonukat vesztve toloncolják ki a családot, és mindezt azért, mert az édesapa, nem hajlandó felvenni a román állampolgárságot. Magyarországon azonban a zsidótörvények sújtják őket. Ez a kettősség nem ritka tragikus velejárója a huszadik századi magyar zsidó sorsoknak: az utódállamokban magyarok, tehát nem kívánatos személyek, itthon zsidóként üldözendők. A Horthy rendszer - hol gyengülő, hol erősödő, de mindenképpen a rendszer ideológiai alapjának számító - antiszemitizmusának egyik fő kiindulópontja volt, hogy a zsidóságot tette felelőssé az első világháború után bekövetkezett tragédiáért. „Zsidó bűn”- ként emlegette a Károlyi kormányzat pacifizmusát, a tanácskormány internacionalizmusát, hogy azután így a két rezsim vezetői között jelenlévő zsidó származásúakat az egész zsidósággal azonosítva, az egész zsidóságot kiáltsa ki bűnbaknak. Sort keríthetünk ezen kérdések megbeszélésekor a Trianoni béke társadalmi, eszmei torzító hatásainak megbeszélésére, valamint az előítéletek, a sztereotípiák, az általánosítások hatásának megvitatására .

A következő fontos témakör lehet, hogy a család, illetve személyesen Mira életét milyen módon befolyásolták a megkülönböztető törvények. Melyek voltak ezek a törvények, mi volt a legfontosabb különbség közöttük. A gyermek Mira sorsát az iskolában jelentkező antiszemitizmus, megkülönböztetés érintette erősen. Gyermekkorának tragédiájaként tartja számon, hogy származása miatt kizárták a cserkészetből, nem kaphatott testnevelésből jelest. Számára a rasszizmus, a kirekesztés a felnőttek világából érkezik: a némettanárnő az aktív „normaközlő”, ő „nevel”, mikor kimondja: az osztály alja az öt „zsidó”. A tornatanár a passzív, együtt érző, de a normához alkalmazkodó „néma cinkos”.

A zsidótörvények életbelépésével Mira nem tanulhat tovább a négy polgári után. 1944 márciusa tragikus fordulatot hoz magánéletében és társadalmi szinten egyaránt, mindkét esemény személyes sorsát is befolyásolja: 3-án meghal édesanyja, 19-én a német hadsereg megszállja az országot, ezzel az addig „viszonylagos biztonságban” élő család élete is közvetlen veszélybe került. Beszéljük át ezzel kapcsolatban, hogy mit jelentett az a „viszonylagos biztonság”. Térjünk ki az Európában addig történtekre, hogy milyen sors várt a németek által megszállt területek zsidóságára. Mi történt addig Magyarországon, kik voltak származásuk miatt veszélyben, illetve közvetlen életveszélyben. (Kitérhetünk itt Kamenyec-Podolszkijra, valamint a munkaszolgálat intézményére.) Beszéljük meg, hogyan változott a helyzet szinte azonnal, a németek érkezése után. (Eichmann érkezése, Endre László, Baki László szerepe, gettórendelet, sárga csillag rendelet, a vidéki zsidóság deportálása)

A budapesti zsidóság sorsának alakulását jól reprezentálja Mira története. Csillagos házba kellett költözniük. Beszéljük meg, mit jelentett a csillagos ház. Érdekes, amikor Mira feljegyzi, hogy a házból nem minden régi lakó költözött ki.

Mira édesapját közben letartóztatják. Mira romeltakarításból él. Ekkor már a szövetségesek rendszeresen bombázzák a magyar nagyvárosokat. Beszéljük meg a történelmi háttéreseményeket. Hol tart a második világháború eseménytörténete. Mikortól érintik Magyarországot már közvetlenül is a hadiesemények.

A nyilas puccs után a helyzet tovább súlyosbodik. A nőkre is kiterjesztik a munkakötelezettséget, Miráéknak be kell vonulniuk a KISOK pályára. Egyelőre munkára viszik őket: tankcsapdát ásnak. Érezhető, hogy közeledik a front, a szovjet hadsereg már a főváros határához ért. Mira megjegyzi, hogy a keretlegények közül többen „rendesek voltak.” A csendőrök viszont ütlegeléssel ösztökélték a foglyokat gyorsabb munkára. Ezen a ponton térjünk ki a csendőrség szerepére a holokauszt hazai történetében.

A németek már visszafelé jönnek (1944 november végén lehetünk, a szovjet Vörös Hadsereg a megnyert debreceni tankcsata után megpróbálja menetből elfoglalni a fővárost, a gyors előretörés azonban megakad). Miráékat Rákoskeresztúrra hajtják, ahol rablás, gyilkosság folyik. Kitérhetünk arra a kérdésre, hogyan hatottak a hadiesemények az üldözöttek sorsára. Készítsünk párhuzamos időrendi táblázatot, esetleg térképpel kiegészítve, amelyen bemutatjuk Miráék hányattatását, ábrázolva a visszaemlékezésben említett főbb állomásokat, eseményeket (Rákoskeresztúr, Budafok, Lőrinc, Óbudai téglagyár, bécsi országút, stb.) és vele párhuzamosan a frontokon történteket. Figyeljünk fel arra, hogy Mira sorsában jól megragadhatók azok a visszatérő elemek, amelyek a budapesti zsidóság egy részének sorsát alakították. A KISOK pályán gyülekeztetik őket, majd munkaszolgálatra kell vonulniuk, Budapest erődítési munkáiban vesznek részt Lőrincen, azután az Óbudai Téglagyárban gyűjtik össze őket, menetoszlopokban, gyalog hajtják őket nyugat felé. Gönyű érintésével kerülnek Ausztriába, Lichtenwörthbe, ahol a túlélőket az oroszok szabadítják fel.

Wallenberg említése a visszaemlékezésben, jó alkalmat ad az embermentések, embermentők történetének áttekintésére.

A visszaemlékezés háború utáni részében is számos történeti szempontból figyelemreméltó, forrásértékű közléssel találkozhatunk. Mira és testvérei árván maradtak: „egyedül nem volt jó”-írja Mira drámai tömörséggel. Bekapcsolódik a cionista mozgalomba. Beszéljük meg, mi volt a mozgalom célja, azt is, mennyiben módosultak ezek a célok a háború utánra. Sort keríthetünk az Izrael állam megalakulásának körülményeiről való beszélgetésre, hiszen ezek a körülmények mai napig világpolitikát meghatározó eseményeket indítottak el. Bőven találunk erre utalást a szövegben, amelyet jól felhasználhatunk. (Ilyenek például a brit mandátumra, vagy a ciprusi brit internálótáborokra való utalás.)

Figyeljünk fel a visszaemlékezésben megjelenő gyermeki nézőpontra. Mira 11 éves az első zsidótörvények idején, 1944-ben 17-18. Felnőtté válásával egy időben nehezedik egyre inkább a magyar zsidóság élete. Hogyan látja, hogyan érzékeli Mira ezt a folyamatot? Hasonló korú tanulócsoportok számára a cserkészcsapatból való kizárása, a szeretett kerékpár, illetve a csipkés kombiné elvesztésének története talán jobban érthetővé teszi a folyamat hétköznapi kérlelhetetlenségét. (A gonosz banalitása.)

A témák megbeszéléséhez a kérdések és feladatok közül a H, Th jelűeket ajánljuk.

 

TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ELEMZÉS

Egy vidéki zsidó család történetét olvashatjuk. Mira családja részben az akkori (20-as) évek Jugoszláviájából (anyai ág), illetve Erdélyből származott (apai ág). A történetük kapcsán megbeszélhetjük egy a magyar társadalomba integrálódó zsidó család történetét. Édesanyja családjáról olvashatjuk: „jómódú vallásos családban” született. Apjáról megjegyzi „nem volt vallásos”, sőt: „fogalma nem volt, mi a vallás”. Értesülünk azonban arról, hogy a család a nagyobb zsidó ünnepeket, a szombatot megtartja. Édesapja identitása egyértelmű: még akkor is ragaszkodik magyar állampolgárságához, amikor ezért Romániában komoly megkülönböztetés éri. Gondoljuk végig az integrálódás, az asszimiláció közötti különbséget. Melyek ezek legfontosabb állomásai, meddig jutott Mira családja ezen az úton, hogyan, milyen módon szakadt meg a folyamat. Érdekes társadalomtörténeti szempont lehet annak vizsgálata is, milyen szerepet játszott a zsidóság a magyar polgárosodás folyamatában. Mira édesapja (édesanyja hozományát felhasználva) folyamatosan (több-kevesebb sikerrel) vállalkozik, általában iparral kapcsolatos tevékenységeket választva. Ennek kapcsán felidézhetjük a magyar társadalom torlódottságából fakadó sajátosságokat. Megbeszélhetjük, hogy milyen hatással lehetett az egyébként is - főleg vidéken - polgárosodási deficittel rendelkező magyar társadalomra az, hogy a holokauszt során éppen ezt a deficitet pótolni tudó és akaró társadalmi réteget pusztítják el.

Érdekes lehet a Trianoni béke társadalomtörténeti következményeinek (a már eddig említetteken kívüli) megbeszélése. Hiszen egy a béke következtében egzisztenciáját vesztett magyar család hányattatásairól olvashatunk. Kolozsvár, Arad, Szeged, Budapest a hányattatás állomásai.

A háború utáni események is számos fontos kérdés megbeszélésének kiindulópontjai lehetnek. Hogyan szakad meg az integráció a trauma után? Folytatható-e egyáltalán az élet egy olyan országban, amely állampolgárai jelentős részét üldözötté tette, megsemmisítésükre kész idegen hatalomnak adta át, sőt aktívan közreműködött megsemmisítésük előkészítésében.

Mira bekapcsolódik a cionista mozgalomba. Lelkesen vesz rész a kiképzésben. Beszéljük meg, miért marad sok sorstársához hasonlóan mégis Magyarországon.

Mira második férje nem zsidó, lánya katolikus férjet választott. Az asszimiláció-integráció fokának fontos jelzője a vegyes házasság. Beszéljük meg, milyen módon gyorsítja meg mindez egy kisebbség beolvadását. Párhuzamot húzhatunk akár a ma a környező országokban élő magyarság sorsával. Az unokák említésénél Mira fontosnak tarja leírni, hogyan találják meg zsidó identitásukat újra. Miért írja: „Bár a mai világban zsidónak lenni nagyon nehéz.”? Beszéljük meg, mit jelenthet ez a Mira által leírt folyamat? Az integráció megállását, vagy egy új, kettős identitás kialakulását.

Az integráció folyamatának bemutatásánál használhatjuk a szintén honlapunkon megtalálható két másik visszaemlékezést. ( Kutas Péter: Amikor vért könnyeztek a fellegek...című visszaemlékezésében egy budapesti család, Bartha Ágnes visszaemlékezésben egy vidéki család történetébe pillanthatunk be.)

A témák megbeszéléséhez a kérdések és feladatok közül a Tt jelűeket ajánljuk.

 

ERKÖLCSI, EMBERI KÉRDÉSEK MEGBESZÉLÉSE

Korábban utaltunk arra, hogy Mira eszmélő kamaszként, fiatal felnőttként éli meg a holokauszt eseményeit. Fokozottan, érzékenyen reagál környezetének reakcióra. Gondoljuk át, hogyan fonja át, teszi egyre nehezebbé Mira életét a társadalmi környezet. Megbeszélhetjük a gyerekekkel az iskolában feltűnő tipikus tanári magatartásformákat. A némettanárnő aktív, elkötelezett antiszemita. Az osztályfőnökről jó véleménnyel van Mira, de védelmet tőle sem kap, lényegében arra próbálja rávenni Mirát, hogy legyen megértéssel a némettanárnő iránt, hiszen:” ennek a némettanárnőnek a férje is és az egyetlen fia is meghalt a háborúban”. Mira megjegyzi: „ De én ezek után már nem tudtam sajnálni.” Vajon miért reagált így az osztályfőnök? Tehetett volna mást? A tornatanárnő magatartása is tipikus: „tudod, én adnék neked ötöst, de mivel zsidó vagy, nem kaphatod meg az ötöst”. A félelem, a társadalmi igazodás, a konformizmus példája ez. Hogyan járulhatnak hozzá ezek a jelenségek a végső tragédia megtörténtéhez? Beszéljük meg az egyéni cselekvés jelentőségét olyan körülmények között, amikor látszólag erre nincs lehetőség, a történelmi kényszerhelyzet miatt úgy tűnik, az állam teljes egészében meghatározza a társadalom szereplőinek életterét. „A gyerekek között nem éreztem zsidóellenességet”- írja a visszaemlékező. Mire utalhat ez a megjegyzés?

Vegyük sorra kiknek a szerepe segítette elő, kiknek a cselekvése akadályozta a túlélést. Összehasonlíthatjuk a keret tagjainak magatartását - a visszaemlékezésekből tudható, hogy adott esetben kulcsszerepük volt pro és kontra - a csendőrök embertelen viselkedésével. Utalhatunk a keretlegényre, aki utána megy és kenyeret ad neki, a suhancokra a téglagyárban, akik rájuk döntik a téglából rakott ideiglenes menedékeket. Vagy a gönyűi kislány történetére, aki kenyeret visz a raboknak, és a nyilasok agyonlövik.

Az emberi kérdések megbeszélésénél is figyeljünk arra, hogy egy felnőtté váló kamaszlány történetét olvashatjuk, aki teljesen felnőtt segítség nélkül marad magára, így azután a munkaszolgálatra való bevonulásakor az első felnőttes-nőies ruhadarabjának összepakolása fontosabb annál, mintsem hogy élelmet tegyen a hátizsákjába. Ettől a hátizsáktól és a benne lévő ruhadarabtól búcsúzik Mira, amikor Rákoskeresztúron úgy érzi, véget ért az élete: „ Láttam, hogy vagonok is vannak, síneket is láttam. Letettem a hátizsákomat, szépen menet közben lecsúsztattam…” A sors másképpen döntött: tovább hajtják őket. „ A Tolbuhin csarnoknál az emberek leköpdöstek bennünket.” – közli Mira. Beszéljük meg, mi vezethette az embereket arra, hogy az üldözötteket így fogadják.

Mira talál egy másik hátizsákot. Mint később kiderül a hátizsákban kenyér és konzerv van. Hány csoda kellett ahhoz, hogy valaki megmeneküljön? Milyen szerepe volt az életben maradásban a véletlennek? Mindahány elgondolkodtató kérdés!

Beszéljük meg az egyéni cselekvés lehetőségeit, az egyéni dilemmákat és döntéseket: Mira nem lép ki a sorból Wallenberg megjelenésekor, nem akarja testvérét egyedül hagyni.

Arról az időszakról, amikor a családnak csillagos házba kell költöznie, így ír Mira: „Nagyon nagy összetartás volt a házban.”. Műkedvelő előadást szerveznek. Gondoljuk át, milyen sokszor visszatérő epizód ez a holokauszt történetében? Az üldözöttek minden körülmények között emberek akarnak maradni az embertelenségben, oldani akarják a puszta túlélésről szóló hétköznapjaikat. Keressünk ehhez hasonló példákat a holokauszt történetében!

 

Kérdések és feladatok iskolai és önálló feldolgozáshoz

 

02.jpg

Összeállította: Oláh Lajos

A kérdéssorban az alább olvasható rövidítésekkel utalunk arra, hogy a módszertani ajánlás szerint, milyen jellegű feldolgozáshoz, illetve milyen jellegű ismeretek bővítéséhez ajánljuk a kérdések feldolgozását.

A kérdések egy része egyénileg, más része csoportosan is megoldható. Ezt az egyes, illetve többes szám használatával jeleztük.

Rövidítések:

Ht = holokauszt története

Tt = társadalomtörténet

Zs = zsidóságismeret

E = etikai, erkölcsi kérdések megbeszélése

Th = történelmi háttérismeretek

 

Huszonnégy óra alatt kiraktak a határon

Nézzetek utána hol van Temesvár, Babarc, Pancsova, Arad. Ábrázoljátok térképen a Mira családjának főbb állomásait! (Th)

Milyen területi vesztességekkel járt a trianoni béke Magyarország számára! Nézzétek meg, hogy a korábban a történelmi Magyarországon élő zsidó közösséget milyen arányban érintette a béke, melyik utódállamban milyen nagyságú zsidó közösség élt az elcsatolt területeken.(Th)

Milyen társadalmi csoportokat különböztethetünk meg a korabeli Magyarországon? Milyen életkörülmények jellemezték a középosztályt, a nagypolgárságot? (Tt)

Beszéljétek meg, mit jelent az asszimiláció, mit az integráció fogalma. Melyik fogalommal lehet leginkább jellemezni a Mira családját? (Tt, Th)

Miért ragaszkodott Mira édesapja magyar állampolgárságához, annak ellenére, ezzel „nagy hercehurcának” tette ki családját? (E)

 

Magasugrásban átvittem a százötöt

Milyen iskolatípusok, fokozatok léteztek a Horthy-korszakban Magyarországon? Mit tanultak egy polgári iskolában? Milyen továbbtanulási lehetőségei voltak egy ilyen iskolában végzett tanulónak? (Th)

Melyek voltak a zsidótörvények? (Th. Ht)

Mi volt a cserkészmozgalom célja? Nézzetek utána voltak-e zsidó cserkészek! (Th)

Hasonlítsuk össze Mira tanárainak magatartását? Mennyiben tekinthetők tipikusnak ezek a magatartásformák a 30-as évek Magyarországán? Vitassátok meg, hogy tehettek-e volna többet Miráért az adott körülmények között? ( E )

Miért fájt különösen Mira számára a cserkészcsapatból való kizárása? ( E)

 

Gyere a templomba, mert hosszúnap van

Mikor van a hosszúnap? Mely zsidó ünnephez kacsolódik ez az esemény? (Zs)

Nézzetek utána, melyek a legfontosabb zsidó ünnepek! (Zs)

Mi a kipa? Mikor, kik viselik? (Zs)

 

Anyukám

Milyen munka lehetett az adjusztálás? (Tt)

Milyen iskolában lehetett kereskedelmi érettségit szerezni? Miben különbözött a gimnáziumi érettségitől? (Th)

Hol volt a Bristol szálloda? (Th)

 

Apám, a bohém

Miért írja Mira az édesapjáról, hogy bohém ember volt? Mit jelent a kifejezés?

Nézzünk utána, hogy ki volt Ascher Oszkár! Milyen szerepet játszott (játszik) a családja a magyar kultúrában? (Th)

Ki volt Feleki Kamill? Nézzetek utána, milyen filmben szerepelt! (Th)

Miért kellet Mirának a tanulást abbahagynia? Melyik zsidótörvény alapján vált lehetetlenné a továbbtanulása? (Ht)

Beszéljük meg, mi késztette Mira apját, hogy politikai verseket írjon? (E)

 

Nekem minden vágyam egy bicikli volt

Mit jelentett Mira számára a biciklije? Miért érintette különösen súlyosan az elvesztése? (E))

Vitassuk meg, vajon, miért kellett a zsidótörvények értelmében a törvények által zsidónak nyilvánított embereknek a rádióikat beadniuk? (Ht, E)

Mik voltak a csillagos házak? Mikor rendelték el a kijelölésüket? Mi volt ezzel a rendelettel a hatalom célja? (Th, Ht)

Mikor kerültek hatalomra a nyilasok? Nézz utána a hatalomra kerülésük körülményeinek? (Th)

Miért akartak a csillagos házban élők mindenáron kultúrműsort szervezni? Vajon miért nem engedélyezte a rendőrség a megtartását? (E)

Mi volt a munkaszolgálat lényege? Kiknek kellett bevonulniuk? Nézz utána, mely híres magyar írók estek a munkaszolgálat áldozatául? (Ht)

Beszéljük meg, milyen helyzetbe került Mira, édesanyja halála, és édesapja munkaszolgálatba vonulása után? Hogyan tudott ebben a helyzetben helytállni, életben maradni? (E)

 

Imakönyvem és csipkés kombiném

Nézzünk utána, hol helyezkedett el a KISOK pálya! Milyen szerepet játszott a háború alatt a holokauszt történetében? (Ht)

Hogyan szabályozta a nyilas hatalom az emberek munka és hadkötelezettségét 1944-ben? (Th)

Vajon miért ragaszkodott Mira a csipkés kombinéjához? Mit jelképezett ez számára? (E)

Gyűjtsétek össze azokat a helységeket, ahol Mira a munkaszolgálatban megfordult. Ábrázoljátok térképen az útvonalat. Hány kilométert kellett gyalog megtennie! (Ht)

Mi volt a csendőrség feladata a Horthy-rendszer Magyarországán? Miben különbözött a testület a rendőrségtől? Milyen szerepet játszott a holokauszt történetében? (Ht, Th)

 

Akkor azt mondtam, hogy ez már a világ vége

Kik voltak a keretlegények? Milyen szerepet játszottak a holokauszt történetében? (Th, Ht)

Miért mondta a Miráék csoportját kísérő keretlegény, azt, hogy tegyenek úgy, mintha senki nem tudna németül? (E)

Miért gondolta Mira a vagonok láttán Rákoskeresztúron, hogy mindennek vége? (Ht)

Beszéljük meg, hogy jöhet létre olyan helyzet, amikor a bámészkodó emberek az előttük elvonuló, kiszolgáltatott üldözötteket leköpdösik? (E)

Hol van a Tolbuhin csarnok? Ma hogyan nevezzük? Mi volt a névváltozás oka? (Th)

Miért válik meg Mira a hátizsákjától - benne kedvenc ruhadarabjától - a vagonok láttán? Mit jelképezett számára ez a gesztus? (E)

Gondoljuk át, hogy a keretlegények viselkedésében milyen különbségekről ad számot Mira. Mi lehetett a különbségek oka? (E)

Gondoljuk végig, milyen szerencsés véletlenek segítették Mirát a megmenekülésben. Ezzel párhuzamosan térjünk, arra is, hogy voltak-e olyan emberek, akik aktívan segítették az üldözötteket! (E)

Gyűjtsük össze a történetben fellelhető emberi megnyilvánulásokat, humánus gesztusokat, amelyeket az üldözöttek tapasztalhattak. (E)

Milyen szerepet játszott az Óbudai Téglagyár a holokauszt történetében? (Ht)

Mikor indultak nyugat felé a „halálmenetek”? Hány ember esett áldoztául ezeknek a meneteknek? (Ht)

 

Megjelent Wallenberg

Ki volt Wallenberg? Milyen szerepet játszott a holokauszt alatt? Mi lett a sorsa a háború után? (Ht, th)

Kik voltak a legfontosabb embermentők a magyarországi holokauszt idején? (Ht, Th)

 

Ahova minden évben elmegyünk emlékezni

Mi volt a TODT szervezet szerepe, tevékenysége? (Ht)

Hol voltak Ausztriában koncentrációs táborok, hol helyezkedik el Lichtenwörth? (Ht)

Milyen körülmények voltak a táborban? Mi okozta legtöbbször az emberek halálát? (Ht)

Nézzünk utána milyen növény a marharépa? Mire használják? (Ht)

 

Ott volt a tizennyolcadik születésnapom

Mi volt a Scharführer szándéka a foglyok táncoltatásával, énekeltetésével? (E)

Mi vitte rá a foglyokat arra, hogy produkálják magukat a Scharführer előtt? Miért írja Mira, hogy amikor nem jutott végül be, „ akkor, esküszöm, hogy örültem neki” ? (E)

Hogyan ünnepelték meg Mira 18 születésnapját? (E)

 

A Klári meg a Rózsi paprikás krumplit főztek

Milyen betegség a flekktífusz? Miért haltak meg a háborúban különösen sokan ebben a betegségben?

Milyen fordulatot jelentett az oroszok megjelenése április 2-án? Nézz utána, hol folytak harcok akkor, illetve az azt követő időszakban? (Th)

Miért akartak mindenáron hazajutni Miráék? (E)

 

Jött egy ember, kétkerekű szenes kocsival

Beszéljük meg Miráék hazajutásának körülményeit? Hogyan sikerült végül lakóhelyükre érkezniük? (Ht)

Miért nem ismerték meg a házban lakók Mirát? (Ht)

Hol volt Budapesten a gettó? (Ht)

 

Egyedül nem volt jó

Hogyan tudja újrakezdeni Mira az életét? Kik segítik ebben? (E)

Vajon miért nem fontos Mirának a tánc a háború után? (E)

 

Az István út 38-ból senki nem jött vissza

Mi volt a DEGOB? Mi volt a szerepe? Hol működött? (Ht)

Nézz utána a holokauszt áldozatai közül hányan, milyen körülmények között pusztultak el munkaszolgálatban? (Ht)

 

A Bácskai utcai otthon

Mi a madricha? (Zs)

Mivel foglalkozott a Dror Habonim szervezet? (Th, Zs)

Mi volt a cionista mozgalom célja? Mikor indult? Hogyan változott meg a mozgalom a holokauszt után? (Th, ZS)

Mi az alija? (Zs)

Milyen körülmények között alakult meg Izrael állama? Melyik nagyhatalom ellenőrzése alatt volt a terület (Palesztina), amelyen megalakult? Hogyan fogadták a háború után a területre érkező zsidókat? (Th)

Mi a hüpe? Melyek a zsidó esküvői szertartásához kapcsolódó legfontosabb szokások? (Zs)

 

Senki nem mondott semmit

Miért nem beszéltek a túlélők a történtekről? Miért írja Mira ezzel kapcsolatban, hogy „annyira buták voltunk” ?(E)

 

A dobogókői tábor

Kik voltak a sliáchok? Mi volt a feladatuk? (Th)

Miért volt 1945-ben illegális a Palesztinába való bevándorlás? (Th)

Miért kellett a gyerekeket kiképezni arra az esetre, ha a bevándorlókat szállító hajók nem tudnak kikötni Hajfán? Mi akadályozhatta meg a kikötést? (Th)

Kik voltak a mizrachisták? Mit jelent a szó? (Zs)

Milyen jellegű képzést kaptak a fiatalok Dobogókőn? Mi lehetett az oka a képzés jellegének? (Th)

Miért Ciprusra vitték az illegális bevándorlókat? (Th)

 

Felmerült, hogy alijáznék

Miért döntött úgy Mira, hogy marad, nem utazik Palesztinába? Beszélgessetek arról, hogy az átélteknek milyen hatása lehetett a túlélők későbbi életére! (Th, E)

 

Kezdtem élni

Miért érezhette magát idegenül Mira második férje ismerősei között?

 

Pótolni szeretné azt, amit elvettek tőlem

Miért azonosult Mira második férje Mira zsidó hagyományaival? Milyen módon segítette ezzel feleségét? (E)

Miért segítette Mira férje a tiszafüredi zsidó temető rendbehozatalát? (E)

 

Azt a szót, hogy félek, ne ismerje meg a gyerek

Milyen nyomokat hagyott Mira lelkében, későbbi életében a holokauszt?

Miért határozták el Miráék, hogy lányuk nem ismerheti meg a félelmet? (E)

 

Így fordítottam vissza a családot

Beszéljük meg, hogy talál vissza zsidó identitásához Mira családja? Értékeljük ezt a társadalomi folyamatot. Gazdagítja vagy szegényíti ez a folyamat a magyar társadalmat? (Tt)